Versenyképes gazdasági
érték a magyar vetőmag
A minőségi vetőmag a mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, a termelés biztonságának alapját képezi.
Magyarország fontos szerepe az európai és a világ vetőmagiparában a kedvező termőhelyi és klimatikus adottságoknak, földrajzi elhelyezkedésének és infrastruktúrának, a szakképzettségnek, valamint a megfelelő jogszabályi környezeten alapuló hatósági munkának köszönhető.
A vetőmagágazatban jellemző a kutatás-fejlesztés területén foglalkoztatottak magas aránya.
Érdekes adat, hogy több, mint hatszáz tudományos fokozattal rendelkező munkatárs tevékenykedik a szektorban.
A cégek általában az árbevételük 15 százalékát fordítják erre a célra.
A vetőmag-előállításunk
számokban
Az országos vetőmag szaporítóterület nagysága 120–130 ezer hektár körül alakul évente
A szektorban tevékenykedő vállalkozások évente több mint 100 különböző fajból, csaknem 1500 fajta vetőmagját állítják elő, és nagyságrendileg éves szinten a vetőmag üzletágban 100 milliárd forint árbevételt realizálnak. Ennek több mint a fele a hibrid növények – kukorica, repce, napraforgó – értékesítéséből származik.
A vetőmagágazat az egyes növénycsoportok tekintetében eltérő mértékben ugyan, de exportorientált.
A Magyarországon előállított vetőmag közel 20 százalékát, több, mint 63 ezer tonnát exportálunk az elmúlt évben.
A legtöbb vetőmagot Franciaországban értékesítjük, legfontosabb felvevőpiacunk Németország, Oroszország, Ukrajna, Olaszország, Lengyelország és Szlovákia.
Komoly változások várhatók a Kárpát-medencében
A Kárpát-medencében fokozottan érvényesül a globális éghajlatváltozás, az átlaghőmérséklet 2050-re 1,5-2 fokkal, 2100-ra akár 3,5-4 fokkal is emelkedhet. A térség vízszegénnyé válhat a jövőben. Már most évente három Balatonnak megfelelő víz hagyja el az országot, és a talajvíz szintje drasztikusan csökken.
Ezek a hatások nem tesznek jót egyik fő gabonanövényünknek sem. A búza hozama a század közepére 8 százalékkal, a század végére akár 21 százalékkal is csökkenhet még fokozott öntözés és műtrágyázás mellett is. Nem jár sokkal jobban a kukorica sem, ott még ennél is nagyobb visszaesésre lehet számítani. A vetőmag-nemesítésnek a stresszhelyzetekhez még inkább alkalmazkodó fajtákat kell a jövőben az agrárgazdálkodók számára biztosítani, ez hatalmas kihívás.
A jövő legnagyobb kérdése az, hogyan miként tudunk a világ növekvő népességének megfelelő mennyiségű és minőségi vetőmagot előállítani, mert ezek hiányában az élelmiszeripar sem tud létezni.
Ehhez egyrészt innovatív növénynemesítéssel járulhatunk hozzá: a következő években felértékelődnek a klímaváltozás miatti időjárási stressznek jobban ellenálló növényfajták. Fontos feladatunk az új nemesítési módszerek megismertetése és elfogadtatása a szakmával és a széles közönséggel. A szélsőségek miatt kieső területeket a világ más táján előállított vetőmaggal lehet pótolni, ehhez viszont ideális feltételeket kell teremteni a termékek globális mozgásához.
Másrészt nagyon fontos feladatot jelent a Nemzetközi Vetőmag Szövetség és a tagszervezetek számára a növényegészségügyi kockázatok csökkentése, a kórokozók és kártevők világméretű elterjedésének kezelése a védekezési módszerek fejlesztésével, valamint az ellenőrző rendszerek harmonizációjával.
Világszinten több milliárd dolláros kárt okoznak az illegálisan forgalmazott, hamisított vetőmagok.
Sok esetben töredezett, csíraképtelen az eladott mag, amely miatt akár a termés jelentős részét is elveszíthetik a gazdálkodók. Magyarországon az elmúlt évek intenzív hatósági munkájának és az agrárszervezetek összehangolt tájékoztató kampányainak köszönhetően szinte teljesen eltűntek a szervezett hamisítások.
Emelkedik az ökológia vetőmag-előllítás volumene
Hazánkban az elmúlt tíz évben jelentős mértékben, csaknem 300 ezer hektárra nőtt az ökológiai szántóföldi területméret. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) munkacsoportja szerint a következő évtizedben is komoly mértékű további növekedés várható ezen a területen.
