Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbak lettek az időjárási szélsőségek, megszaporodtak a stresszhelyzetek.

Stratégiai jelentőségű ágazatokat sújtanak a problémák, amelyek következményeként az elmúlt években jelentősen nehezebbé vált az eredményes gazdálkodás.

A hazai agrárium számos megoldandó feladattal és kihívással áll szemben:

d éghajlatváltozás, talajerózió és a biológiai sokféleség csökkenése

d a nagyobb volumenű és magasabb minőségű élelmiszer iránti növekvő kereslet kielégítése

d a fogyasztók változó ízlésének és elvárásainak való megfelelés

d folyamatos befektetések és ráfordítások szükségessége (gépesítés, automatizálás, digitalizáció)

d új technológiák megismerése, elfogadása és felhasználása

d növényvédőszer, műtrágya és felhasználható víz korlátozott, csökkenő mértékű használata

d zöldítési kötelezettségek

d generációváltás a mezőgazdaságban

d a változó körülményekhez alkalmazkodó fajta, megfelelő mennyiségű, minőségi vetőmagjának előállítása

A vetőmag-előállításunk
számokban

Hektár
Faj
Fajta
forint

Az országos vetőmag szaporítóterület nagysága 120–130 ezer hektár körül alakul évente

A szektorban tevékenykedő vállalkozások évente több mint 100 különböző fajból, csaknem 1500 fajta vetőmagját állítják elő, és nagyságrendileg éves szinten a vetőmag üzletágban 100 milliárd forint árbevételt realizálnak. Ennek több mint a fele a hibrid növények – kukorica, repce, napraforgó – értékesítéséből származik.

Fókuszban az export

A vetőmagágazat az egyes növénycsoportok tekintetében eltérő mértékben ugyan, de exportorientált.

A Magyarországon előállított vetőmag közel 20 százalékát, több, mint 63 ezer tonnát exportálunk az elmúlt évben.

A legtöbb vetőmagot Franciaországban értékesítjük, legfontosabb felvevőpiacunk Németország, Oroszország, Ukrajna, Olaszország, Lengyelország és Szlovákia.

2019. - 78 957 tonna
2020. - 81 358 tonna
2021. - 74 286 tonna
2022. - 63 640 tonna

A következő években felértékelődnek a klímaváltozás miatti időjárási stressznek jobban ellenálló növényfajták.

A Vetőmag Szövetség ezért fontos feladatának tartja az új nemesítési módszerek megismertetését a szakmával és a szélesebb közönséggel.

Miért fontos ez a terület?

Hagyományos nemesítési módszerekkel előállított fajták esetén 10-15 évig is eltarthat, amíg egy új növényfajta piacra kerül. Célzott pontosságuknak köszönhetően a precíziós nemesítés gyorsabb, és lehetővé teszi a nemesítők számára, hogy rövidebb idő alatt előállíthassák a változó körülményekhez alkalmazkodó fajtákat, hibrideket. Mivel az éghajlatváltozás szélsőséges időjárási eseményeket és ennek következtében a növénybetegségek gyors elterjedését hozza magával, a precíziós nemesítés értékes eszközzé válik a kiszámítható és stabil mezőgazdasági termelés, ezen keresztül az élelmezésbiztonság megteremtéséhez.

Az új precíziós nemesítési módszerek előnyei:

d A precíziós nemesítés olyan innovatív eljárás, melynek során kizárólag a természetben előforduló, hasznos tulajdonságokat használnak fel a kutatók, ezáltal a növénynemesítési eljárás évekkel lerövidíthető.

d A klímaváltozás egyre súlyosbodó következményei és a minél kisebb növényvédőszer-felhasználás követelményei miatt a precíziós nemesítés nélkülözhetetlen a mezőgazdasági termelés megváltozott éghajlati körülményekhez történő alkalmazkodásához, és a megfelelő terméseredmények eléréséhez.

d A precíziós nemesítés olyan vetőmagokat biztosít a hazai termelők számára, mely alapja lehet a társadalom egészséges, GMO-mentes élelmiszerrel való ellátásának és a magyar mezőgazdaság versenyképességének.

d Az így nemesített növények rendkívül értékesek a fenntarthatósági célok, például a növényvédőszer-használat csökkentése vagy az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése szempontjából is.

d Gyorsaságot és rugalmasságot biztosítanak a nemesítési folyamathoz.

A Vetőmag Szövetség ezért fontos feladatának tartja az új nemesítési módszerek megismertetését a szakmával és a szélesebb közönséggel.

Miért fontos ez a terület?

Hagyományos nemesítési módszerekkel előállított fajták esetén 10-15 évig is eltarthat, amíg egy új növényfajta piacra kerül. Célzott pontosságuknak köszönhetően a precíziós nemesítés gyorsabb, és lehetővé teszi a nemesítők számára, hogy rövidebb idő alatt előállíthassák a változó körülményekhez alkalmazkodó fajtákat, hibrideket. Mivel az éghajlatváltozás szélsőséges időjárási eseményeket és ennek következtében a növénybetegségek gyors elterjedését hozza magával, a precíziós nemesítés értékes eszközzé válik a kiszámítható és stabil mezőgazdasági termelés, ezen keresztül az élelmezésbiztonság megteremtéséhez.

Az új precíziós nemesítési módszerek előnyei:

d A precíziós nemesítés olyan innovatív eljárás, melynek során kizárólag a természetben előforduló, hasznos tulajdonságokat használnak fel a kutatók, ezáltal a növénynemesítési eljárás évekkel lerövidíthető.

d A klímaváltozás egyre súlyosbodó következményei és a minél kisebb növényvédőszer-felhasználás követelményei miatt a precíziós nemesítés nélkülözhetetlen a mezőgazdasági termelés megváltozott éghajlati körülményekhez történő alkalmazkodásához, és a megfelelő terméseredmények eléréséhez.

d A precíziós nemesítés olyan vetőmagokat biztosít a hazai termelők számára, mely alapja lehet a társadalom egészséges, GMO-mentes élelmiszerrel való ellátásának és a magyar mezőgazdaság versenyképességének.

d Az így nemesített növények rendkívül értékesek a fenntarthatósági célok, például a növényvédőszer-használat csökkentése vagy az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése szempontjából is.

d Gyorsaságot és rugalmasságot biztosítanak a nemesítési folyamathoz.

A precíziós nemesítési, azaz génszerkesztési technikák olyan módszerek, amelyek célzott mutációkat hoznak létre az élő szervezetekben. Példa erre a 2012-ben bevezetett CRISPR/Cas9 néven ismert „génolló” (Jinek et al., 2012), amely lehetővé teszi a DNS precíz átalakítását az egyes bázisok (a genetikai kód egyedi egységei) szintjén.

A precíziós nemesítéssel létrehozott növények nem különböztethetőek meg a hagyományosan nemesített szervezetektől.

A génszerkesztési technikával sokkal gyorsabban lehet kívánt tulajdonságokkal rendelkező növényeket nemesíteni, mint a hagyományos nemesítési módszerekkel. A precíziós növénynemesítés tehát gyors eredményeket tesz lehetővé, emellett a nemkívánatos vagy a nem tervezett mellékhatásokat (off-targets) kiküszöböli.

Precíziós nemesítés idővonal

2012

CRISPR/Cas9 módszer kutatásban való megjelenése

2019

Megjelenik az első génszerkesztett élelmiszer, szójaolaj, a piacon, ami nem tartalmaz transzzsírsavat (Splitter, 2019)

2021

Az első precíziós nemesítéssel létrehozott paradicsom kereskedelmi engedélyt kap Japánban. Az úgynevezett GABA paradicsom gamma-aminovajsavban gazdagabb. Fogyasztása kedvezőbb élettani hatású.

2022

SynBioBeta riport: 600 vállalat dolgozik CRISPR technológiában, s számuk évente 5-10%-kal növekszik.

2023

500 darab génszerkesztett növényi és állati termék, melyek a kutatási fázistól az értékesítés előtti állapotban vannak (Bíró, 2024)

Milyen szabályozás alá esik a precíziós nemesítés, hol tart ez a folyamat?

Az Európai Bizottság 2021 áprilisában tanulmányt készített a precíziós nemesítés uniós jog szerinti helyzetéről. Ebben arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi uniós GMO-jogszabályok már nem felelnek meg a célnak, és egyes precíziós nemesítéssel és ezek feldolgozásával előállított termékek esetében azok szabályozásának mechanizmusát hozzá kell igazítani a tudományos és technológiai fejlődéshez.

2023. július 5-én az Európai Bizottság elfogadta a precíziós nemesítéssel előállított növényekről, valamint az azokból származó élelmiszer- és takarmánytermékekről szóló rendeletjavaslatát (2017/625 számú rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet). E kezdeményezés hatálya a precíziós nemesítéssel létrehozott növényekre, növényfajtákra, valamint ezzel a technológiával előállított növényeket tartalmazó, azokból előállított élelmiszerekre és takarmányokra terjed ki.

 

A három kulcsfontosságú érdekelt fél – az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament – közül az EP lezárta kérdést. Még mindig hiányzik a tanács (tagállamok) szavazata a háromoldalú tárgyalások megkezdéséről, hogy a rendeletet későbbiekben véglegesen tanácsi szinten elfogadhassák. 

Összefoglalóan megállapítható, hogy az EU szabályozás a GMO esetében nagyon szigorú és széles, ugyanakkor a korábbi konzervatív, visszafogott álláspontú szabályozást a precíziós nemesítés esetében olyan közösségi szintű külön szabályozás váltja fel, mely a tagországoknak a nemzeti önrendelkezést nem teszi lehetővé.
A Vetőmag Szövetség álláspontja -

A Vetőmag Szövetség az Európai Unió precíziós nemesítést szabályozó jogalkotási folyamatához kapcsolódóan megtárgyalta a precíziós nemesítés kérdéskörét, és figyelembe véve a tudományos, gazdasági, élelmezési és vetőmagágazati vonatkozásait, az alábbi állásfoglalást fogadta el:

a precíziós nemesítés olyan innovatív eljárás, melynek során kizárólag a természetben előforduló, hasznos tulajdonságokat használnak fel a kutatók, ezáltal a növénynemesítési eljárás évekkel lerövidíthető és az így előállított növények termesztése növeli az élelmiszerbiztonságot.