Új fejezetet
nyithat a jövő növénytermesztésében a precíziós nemesítés
Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbak lettek az időjárási szélsőségek, megszaporodtak a stresszhelyzetek.
Stratégiai jelentőségű ágazatokat sújtanak a problémák, amelyek következményeként az elmúlt években jelentősen nehezebbé vált az eredményes gazdálkodás.
A hazai agrárium számos megoldandó feladattal és kihívással áll szemben:
éghajlatváltozás, talajerózió és a biológiai sokféleség csökkenése
a nagyobb volumenű és magasabb minőségű élelmiszer iránti növekvő kereslet kielégítése
a fogyasztók változó ízlésének és elvárásainak való megfelelés
folyamatos befektetések és ráfordítások szükségessége (gépesítés, automatizálás, digitalizáció)
új technológiák megismerése, elfogadása és felhasználása
növényvédőszer, műtrágya és felhasználható víz korlátozott, csökkenő mértékű használata
zöldítési kötelezettségek
generációváltás a mezőgazdaságban
a változó körülményekhez alkalmazkodó fajta, megfelelő mennyiségű, minőségi vetőmagjának előállítása
A vetőmag-előállításunk
számokban
Az országos vetőmag szaporítóterület nagysága 120–130 ezer hektár körül alakul évente
A szektorban tevékenykedő vállalkozások évente több mint 100 különböző fajból, csaknem 1500 fajta vetőmagját állítják elő, és nagyságrendileg éves szinten a vetőmag üzletágban 100 milliárd forint árbevételt realizálnak. Ennek több mint a fele a hibrid növények – kukorica, repce, napraforgó – értékesítéséből származik.
Lehetőséget teremt a precíziós nemesítés
A vetőmagágazat az egyes növénycsoportok tekintetében eltérő mértékben ugyan, de exportorientált.
A Magyarországon előállított vetőmag közel 20 százalékát, több, mint 63 ezer tonnát exportálunk az elmúlt évben.
A legtöbb vetőmagot Franciaországban értékesítjük, legfontosabb felvevőpiacunk Németország, Oroszország, Ukrajna, Olaszország, Lengyelország és Szlovákia.
A következő években felértékelődnek a klímaváltozás miatti időjárási stressznek jobban ellenálló növényfajták.
A Vetőmag Szövetség ezért fontos feladatának tartja az új nemesítési módszerek megismertetését a szakmával és a szélesebb közönséggel.
Miért fontos ez a terület?
Hagyományos nemesítési módszerekkel előállított fajták esetén 10-15 évig is eltarthat, amíg egy új növényfajta piacra kerül. Célzott pontosságuknak köszönhetően a precíziós nemesítés gyorsabb, és lehetővé teszi a nemesítők számára, hogy rövidebb idő alatt előállíthassák a változó körülményekhez alkalmazkodó fajtákat, hibrideket. Mivel az éghajlatváltozás szélsőséges időjárási eseményeket és ennek következtében a növénybetegségek gyors elterjedését hozza magával, a precíziós nemesítés értékes eszközzé válik a kiszámítható és stabil mezőgazdasági termelés, ezen keresztül az élelmezésbiztonság megteremtéséhez.
Az új precíziós nemesítési módszerek előnyei:
A precíziós nemesítés olyan innovatív eljárás, melynek során kizárólag a természetben előforduló, hasznos tulajdonságokat használnak fel a kutatók, ezáltal a növénynemesítési eljárás évekkel lerövidíthető.
A klímaváltozás egyre súlyosbodó következményei és a minél kisebb növényvédőszer-felhasználás követelményei miatt a precíziós nemesítés nélkülözhetetlen a mezőgazdasági termelés megváltozott éghajlati körülményekhez történő alkalmazkodásához, és a megfelelő terméseredmények eléréséhez.
A precíziós nemesítés olyan vetőmagokat biztosít a hazai termelők számára, mely alapja lehet a társadalom egészséges, GMO-mentes élelmiszerrel való ellátásának és a magyar mezőgazdaság versenyképességének.
Az így nemesített növények rendkívül értékesek a fenntarthatósági célok, például a növényvédőszer-használat csökkentése vagy az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése szempontjából is.
Gyorsaságot és rugalmasságot biztosítanak a nemesítési folyamathoz.
A következő években
felértékelődnek a klímaváltozás miatti időjárási stressznek jobban ellenálló növényfajták
A Vetőmag Szövetség ezért fontos feladatának tartja az új nemesítési módszerek megismertetését a szakmával és a szélesebb közönséggel.
Miért fontos ez a terület?
Hagyományos nemesítési módszerekkel előállított fajták esetén 10-15 évig is eltarthat, amíg egy új növényfajta piacra kerül. Célzott pontosságuknak köszönhetően a precíziós nemesítés gyorsabb, és lehetővé teszi a nemesítők számára, hogy rövidebb idő alatt előállíthassák a változó körülményekhez alkalmazkodó fajtákat, hibrideket. Mivel az éghajlatváltozás szélsőséges időjárási eseményeket és ennek következtében a növénybetegségek gyors elterjedését hozza magával, a precíziós nemesítés értékes eszközzé válik a kiszámítható és stabil mezőgazdasági termelés, ezen keresztül az élelmezésbiztonság megteremtéséhez.
Az új precíziós nemesítési módszerek előnyei:
A precíziós nemesítés olyan innovatív eljárás, melynek során kizárólag a természetben előforduló, hasznos tulajdonságokat használnak fel a kutatók, ezáltal a növénynemesítési eljárás évekkel lerövidíthető.
A klímaváltozás egyre súlyosbodó következményei és a minél kisebb növényvédőszer-felhasználás követelményei miatt a precíziós nemesítés nélkülözhetetlen a mezőgazdasági termelés megváltozott éghajlati körülményekhez történő alkalmazkodásához, és a megfelelő terméseredmények eléréséhez.
A precíziós nemesítés olyan vetőmagokat biztosít a hazai termelők számára, mely alapja lehet a társadalom egészséges, GMO-mentes élelmiszerrel való ellátásának és a magyar mezőgazdaság versenyképességének.
Az így nemesített növények rendkívül értékesek a fenntarthatósági célok, például a növényvédőszer-használat csökkentése vagy az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése szempontjából is.
Gyorsaságot és rugalmasságot biztosítanak a nemesítési folyamathoz.
Milyen genetikai eszközöket használnak a kutatók a precíziós nemesítésben?
A precíziós nemesítési, azaz génszerkesztési technikák olyan módszerek, amelyek célzott mutációkat hoznak létre az élő szervezetekben. Példa erre a 2012-ben bevezetett CRISPR/Cas9 néven ismert „génolló” (Jinek et al., 2012), amely lehetővé teszi a DNS precíz átalakítását az egyes bázisok (a genetikai kód egyedi egységei) szintjén.
A precíziós nemesítéssel létrehozott növények nem különböztethetőek meg a hagyományosan nemesített szervezetektől.
A génszerkesztési technikával sokkal gyorsabban lehet kívánt tulajdonságokkal rendelkező növényeket nemesíteni, mint a hagyományos nemesítési módszerekkel. A precíziós növénynemesítés tehát gyors eredményeket tesz lehetővé, emellett a nemkívánatos vagy a nem tervezett mellékhatásokat (off-targets) kiküszöböli.
Precíziós nemesítés idővonal
CRISPR/Cas9 módszer kutatásban való megjelenése
Megjelenik az első génszerkesztett élelmiszer, szójaolaj, a piacon, ami nem tartalmaz transzzsírsavat (Splitter, 2019)
Az első precíziós nemesítéssel létrehozott paradicsom kereskedelmi engedélyt kap Japánban. Az úgynevezett GABA paradicsom gamma-aminovajsavban gazdagabb. Fogyasztása kedvezőbb élettani hatású.
SynBioBeta riport: 600 vállalat dolgozik CRISPR technológiában, s számuk évente 5-10%-kal növekszik.
500 darab génszerkesztett növényi és állati termék, melyek a kutatási fázistól az értékesítés előtti állapotban vannak (Bíró, 2024)
Milyen szabályozás alá esik a precíziós nemesítés, hol tart ez a folyamat?
Az Európai Bizottság 2021 áprilisában tanulmányt készített a precíziós nemesítés uniós jog szerinti helyzetéről. Ebben arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi uniós GMO-jogszabályok már nem felelnek meg a célnak, és egyes precíziós nemesítéssel és ezek feldolgozásával előállított termékek esetében azok szabályozásának mechanizmusát hozzá kell igazítani a tudományos és technológiai fejlődéshez.
2023. július 5-én az Európai Bizottság elfogadta a precíziós nemesítéssel előállított növényekről, valamint az azokból származó élelmiszer- és takarmánytermékekről szóló rendeletjavaslatát (2017/625 számú rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet). E kezdeményezés hatálya a precíziós nemesítéssel létrehozott növényekre, növényfajtákra, valamint ezzel a technológiával előállított növényeket tartalmazó, azokból előállított élelmiszerekre és takarmányokra terjed ki.


A három kulcsfontosságú érdekelt fél – az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament – közül az EP lezárta kérdést. Még mindig hiányzik a tanács (tagállamok) szavazata a háromoldalú tárgyalások megkezdéséről, hogy a rendeletet későbbiekben véglegesen tanácsi szinten elfogadhassák.
Összefoglalóan megállapítható, hogy az EU szabályozás a GMO esetében nagyon szigorú és széles, ugyanakkor a korábbi konzervatív, visszafogott álláspontú szabályozást a precíziós nemesítés esetében olyan közösségi szintű külön szabályozás váltja fel, mely a tagországoknak a nemzeti önrendelkezést nem teszi lehetővé.
A Vetőmag Szövetség az Európai Unió precíziós nemesítést szabályozó jogalkotási folyamatához kapcsolódóan megtárgyalta a precíziós nemesítés kérdéskörét, és figyelembe véve a tudományos, gazdasági, élelmezési és vetőmagágazati vonatkozásait, az alábbi állásfoglalást fogadta el:
a precíziós nemesítés olyan innovatív eljárás, melynek során kizárólag a természetben előforduló, hasznos tulajdonságokat használnak fel a kutatók, ezáltal a növénynemesítési eljárás évekkel lerövidíthető és az így előállított növények termesztése növeli az élelmiszerbiztonságot.
