pályán
az ökológiai gazdálkodás
A hazai ökológiai gazdálkodásba bevont területek mérete 2025 végén stabilan 400 ezer hektár fölé növekedett.
A várakozások szerint az évtized végére kétszeresére növekedhet az öko területek részaránya, amely magával húzná az öko vetőmagok iránti keresletet is.
AZ ÖKO TERÜLET NAGYSÁGA
AZ ÖKO TERÜLETEK RÉSZARÁNYA
ÉRINTETT ÖKOBAN
AZ ÖKO VETŐMAG-ELŐÁLLÍTÁS VOLUMENE
Egyre több öko terményt vesz fel a feldolgozóipar
A hazai élelmiszeriparban leginkább a főbb gabonaféléket dolgozzák fel, valamint az olajipari növények közül a napraforgó és szója feldolgozása, továbbá a borsó feldolgozása és a takarmányipar is jelentős. Öko gyümölcsök közül az alma és meggy (esetleg még a bodza) feldolgozása zajlik.
Öko területek összetétele
Milyen előnyökkel jár az ökológiai gazdálkodás?
Mekkora területen
zajlik az öko vetőmag előállítás?
Az öko vetőmag előállítására használt terület mérete jelenleg kicsi, szinte kizárólag konvencionális csávázatlan vetőmagot használnak a gazdák és a fajtakínálat is gyérnek számít. Ugyanakkor az öko gazdálkodást érintő kutatás rendkívüli fejlődést mutatott az elmúlt évtizedben, melyben élen jár az ÖMKi – Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, amelynek kutatásai a legtöbb agrár-kapcsolódású szektort érintik, valamint – főként a nemesítés oldaláról – a HUN-REN ATK Martonvásári Mezőgazdasági Intézete.
A Vetőmag Szövetség ökológiai munkacsoportja
A VSZT már két évtizede a szívén viseli az ökológiai vetőmagokkal kapcsolatos szakmai kérdések megvitatását.
A 2020. március 3-án megalakult Ökológiai Vetőmag Munkacsoport 8 év után ismét lehetővé teszi, hogy a tagok önálló, szekciókon átívelő témaként, és a szekciókhoz képest kevésbé kötött formában, foglalkozzanak a bio vetőmaggal kapcsolatos szakmai kérdésekkel.
A munkacsoport célja kettős: egyrészt a biogazdák fémzárolt ökológiai vetőmaghasználatának ösztönzése, másrészt az elsődlegesen export célra termelő vetőmagos cégek bevonása a hazai öko vetőmag forgalmazásba.
Az eddigi eredmények:
Elindultak az öko posztregisztrációs fajtatesztek, melyek eredményeit széles körben évről-évre közzé teszik, hogy ezáltal is tudatos fajtaválasztásra ösztönözze a gazdákat. Ezek a kísérletek őszi kalászosokkal - búza, tönköly; újabban tritikálé és árpa - indultak 2020 őszén, ami mellett több évben is volt tavaszi vetésű csemegekukorica és szója kísérlet is. Az őszi kalászosok mellett immár második éve a legfontosabb fehérjenövény, az őszi borsó is szerepel a kísérletben. A részletes eredmények megtalálhatók az ÖMKi honlapján: https://biokutatas.hu
A szakminisztérium is képviselteti magát a munkacsoportban, így annak elnöke meghívást kapott az Ökológiai Cselekvési Terv véleményezésére, illetve részleteinek kidolgozására.
A tervek között szerepel továbbá a derogációs eljárás felülvizsgáltatása is.
Fontos eredmény, hogy a piaci igényeket látva a NÉBIH két kísérleti területét is átállította ökora
Közvetett eredmény, hogy 2025-ben bejelentésre került az első és második ökológiai nemesítésű őszi búza fajtajelölt a NÉBIH-hez.
Jövőkép és kilátások
A hazai Öko Cselekvési Terv megfelelő ösztönző erőt képvisel ahhoz, hogy 2030-ig megduplázzuk az öko területeink részarányát, amely magával fogja vonni a vetőmag iránti kereslet növekedését is.
Emellett 2036-ig, azaz a kötelező öko vetőmag használat bevezetéséig (konvencionális vetőmag használatának tilalma) már csak 10 évünk van, ezért az öko vetőmagszektor dinamikus fellendülése prognosztizálható.
