A hazai ökológiai gazdálkodásba bevont területek mérete 2025 végén stabilan 400 ezer hektár fölé növekedett.

A várakozások szerint az évtized végére kétszeresére növekedhet az öko területek részaránya, amely magával húzná az öko vetőmagok iránti keresletet is.

Ezer hektár

AZ ÖKO TERÜLET NAGYSÁGA

%

AZ ÖKO TERÜLETEK RÉSZARÁNYA

Fajta

ÉRINTETT ÖKOBAN

tonna

AZ ÖKO VETŐMAG-ELŐÁLLÍTÁS VOLUMENE

A legjelentősebb öko növények Magyarországon

A szántóföldi növények közül a lucerna és más zöldtakarmány-növények, kalászosok - búza, rozs, árpa, kukorica és napraforgó, valamint a borsó a legjelentősebb kultúrák. Zöldségben a gyökérzöldségek - hagyma, répa, burgonya, és népszerű konyhakerti fajok paradicsom, paprika, valamint a legkülönfélébb saláták a legkelendőbbek. A gyümölcsöknél a betegségeknek legjobban ellenálló fajokkal - alma, meggy, dió, és azok fajtáival dolgoznak leginkább az öko gazdák.

Egyre több öko terményt vesz fel a feldolgozóipar

A hazai élelmiszeriparban leginkább a főbb gabonaféléket dolgozzák fel, valamint az olajipari növények közül a napraforgó és szója feldolgozása, továbbá a borsó feldolgozása és a takarmányipar is jelentős. Öko gyümölcsök közül az alma és meggy (esetleg még a bodza) feldolgozása zajlik.

Öko területek összetétele

Rétek, legelők
Szántók
Gyümölcstermő ültetvények

Szermaradvány-mentes, magasabb beltartalmi-értékű élelmiszerek kerülnek a fogyasztókhoz

Erős élelmiszerbiztonsági nyomonkövetési rendszer garantálja a származást.

A talaj termőképességének hosszútávú megőrzése lehetővé válik.

Növekvő talajélet és biodiverzitás, elindul a vizek szennyeződésének csökkenése.

Tudás- és erőforrás-megosztására alkalmas közösségek alakulnak.

Mekkora területen
zajlik az öko vetőmag előállítás?

Az öko vetőmag előállítására használt terület mérete jelenleg kicsi, szinte kizárólag konvencionális csávázatlan vetőmagot használnak a gazdák és a fajtakínálat is gyérnek számít. Ugyanakkor az öko gazdálkodást érintő kutatás rendkívüli fejlődést mutatott az elmúlt évtizedben, melyben élen jár az ÖMKi – Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, amelynek kutatásai a legtöbb agrár-kapcsolódású szektort érintik, valamint – főként a nemesítés oldaláról – a HUN-REN ATK Martonvásári Mezőgazdasági Intézete.

Munkacsoport

A Vetőmag Szövetség ökológiai munkacsoportja

A VSZT már két évtizede a szívén viseli az ökológiai vetőmagokkal kapcsolatos szakmai kérdések megvitatását.

A 2020. március 3-án megalakult Ökológiai Vetőmag Munkacsoport 8 év után ismét lehetővé teszi, hogy a tagok önálló, szekciókon átívelő témaként, és a szekciókhoz képest kevésbé kötött formában, foglalkozzanak a bio vetőmaggal kapcsolatos szakmai kérdésekkel.

A munkacsoport célja kettős: egyrészt a biogazdák fémzárolt ökológiai vetőmaghasználatának ösztönzése, másrészt az elsődlegesen export célra termelő vetőmagos cégek bevonása a hazai öko vetőmag forgalmazásba.

Az eddigi eredmények:

d Elindultak az öko posztregisztrációs fajtatesztek, melyek eredményeit széles körben évről-évre közzé teszik, hogy ezáltal is tudatos fajtaválasztásra ösztönözze a gazdákat. Ezek a kísérletek őszi kalászosokkal - búza, tönköly; újabban tritikálé és árpa - indultak 2020 őszén, ami mellett több évben is volt tavaszi vetésű csemegekukorica és szója kísérlet is. Az őszi kalászosok mellett immár második éve a legfontosabb fehérjenövény, az őszi borsó is szerepel a kísérletben. A részletes eredmények megtalálhatók az ÖMKi honlapján: https://biokutatas.hu

d A szakminisztérium is képviselteti magát a munkacsoportban, így annak elnöke meghívást kapott az Ökológiai Cselekvési Terv véleményezésére, illetve részleteinek kidolgozására.

d A tervek között szerepel továbbá a derogációs eljárás felülvizsgáltatása is.

d Fontos eredmény, hogy a piaci igényeket látva a NÉBIH két kísérleti területét is átállította ökora

d Közvetett eredmény, hogy 2025-ben bejelentésre került az első és második ökológiai nemesítésű őszi búza fajtajelölt a NÉBIH-hez.

A Vetőmag Szövetség álláspontja -

Jövőkép és kilátások

A hazai Öko Cselekvési Terv megfelelő ösztönző erőt képvisel ahhoz, hogy 2030-ig megduplázzuk az öko területeink részarányát, amely magával fogja vonni a vetőmag iránti kereslet növekedését is.

Emellett 2036-ig, azaz a kötelező öko vetőmag használat bevezetéséig (konvencionális vetőmag használatának tilalma) már csak 10 évünk van, ezért az öko vetőmagszektor dinamikus fellendülése prognosztizálható.