VETŐMAG SZÖVETSÉG SZAKMAKÖZI SZERVEZET ÉS TERMÉKTANÁCS

ALAPSZABÁLYA

 

egységes szerkezetben

ALAPSZABÁLY

A vetőmagágazat eredményes és hatékony működésében érdekeltek az 1993. augusztus 25-én megtartott alakuló közgyűlésükön az Alapszabály elfogadásával megalakították a Vetőmag Terméktanácsot, amely szervezetet az illetékes földművelésügyi miniszter 12/1994. TT számú határozatával Terméktanácsként elismerte.

A megalakulás célja a vetőmagágazat zavartalan és biztonságos működtetése, javaslatok kidolgozása, információk szerzése, feldolgozása és ismertetése révén a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló törvény eszközrendszerében meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek betartása, illetőleg betartatása útján.

A vidékfejlesztési miniszter nevében és képviseletében 2014. április 30. napján kelt, ApF/5-4/2014. ügyiratszámon hozott határozatával az agrárgazdaságért felelős államtitkár a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsot a vetőmagágazatban szakmaközi szervezetként történő elismerésben részesítette.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Küldöttgyűlése az Alapszabályt 2022. május 05 napján módosította és egységes szerkezetben elfogadta. A módosított szövegrészeket dőlt, vastagított, aláhúzott betűformátum jelöli.

 

I. A SZERVEZET JOGÁLLÁSA

1.

a) A szervezet elnevezése: Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács

b) A szervezet rövidített elnevezése: VSZT

c) A szervezet székhelye: 1113 Budapest, Ábel Jenő u. 4/b.

d) A szervezet nyilvántartási száma: 01-02-0005505

 

2. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (a továbbiakban: Szakmaközi Szervezet) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerint működő, az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján terméktanácsként elismert, nem nyereség érdekelt, önálló jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezet, amely a 2013. december 17-ei 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályai szerint működő szakmaközi szervezetként fejti ki tevékenységét, a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény jogszabályi rendelkezéseinek megfelelően. Tevékenységére és hatáskörére különösen az Európai Unió növényi szaporítóanyagokra, illetőleg vetőmagokra (a továbbiakban együtt: vetőmag) vonatkozó szabályait, továbbá a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás kérdéseiről szóló jogszabályokat, továbbá a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvény és jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

3. A Szakmaközi Szervezet önálló jogi személy, civil szervezet, amely működését a jelen Alapszabályban, valamint a jogszabályilag előírt belső szabályzatokban, megállapított keretek között fejti ki. Tevékenysége Magyarország és – az Európai Unió, mint egységes piaci rendszer alapelve alapján – az Európai Unió egész területére kiterjed.

 

4. A Szakmaközi Szervezet nyitott szervezet, ezért teljes jogú tagja lehet valamennyi természetes és jogi személy (ideértve a társadalmi szervezeteket is), valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: személy), akinek, illetőleg, amelynek tevékenységi vagy érdekeltségi köre legalább részben összefügg a Szakmaközi Szervezet működési területével, céljaival és feladataival, az Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el, és a tagdíj megfizetését vállalja. A Szakmaközi Szervezet kész arra, hogy a vetőmagágazat és a növénynemesítés szakterületén tevékenykedő más társadalmi szervezetekkel együttműködést alakítson ki, és annak keretében együttműködési megállapodást kössön.

 

5. Miután a Szakmaközi Szervezet a növénynemesítők, vetőmag-szaporítók, -feldolgozók és -forgalmazók, velük összefüggésben a fogyasztók érdekeinek összehangolását, a közigazgatási szervek előtt a közös érdekek képviseletét felvállalja, ezért várja azon személyek csatlakozását szervezetéhez, akik (amelyek) a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységek valamelyikében érdekeltek.

 

6. A Szakmaközi Szervezet tevékenysége magába foglalja a vetőmag- és növényi szaporítóanyag ágazat működésének teljes folyamatát. A vetőmagágazat részét képező, kiemelt termékpályák:
   1. a fajtatulajdonosi termékpályához jellemzően azok a vállalkozások tartoznak, amelyek termék gyártójaként egyidejűleg a gyártáshoz szükséges szabadalom tulajdonosai, vagy rendelkeznek a gyártáshoz szükséges jogokkal, forgalmazásra alkalmas késztermékkel jelennek meg a piacon, tehát termeltetnek, feldolgoznak, kiszerelnek, kereskedői beszállítók;
   2. vetőmag-szaporítás termékpályájához jellemzően azok a vállalkozások tartoznak, amelyek szerződés alapján vetőmag termelési vagy termeltetési tevékenységet folytatnak, továbbá ide tartoznak a vetőmag feldolgozást illetve kiszerelést végző vállalkozások is; az e termékpályához tartozó vállalkozás a vetőmag feldolgozást és kiszerelést általában a fajtatulajdonosi termékpályához tartozó piaci szereplő részére, annak megbízásából végzi;
   3. vetőmag-forgalmazói termékpályájához jellemzően azok a vállalkozások tartoznak, amelyek alapvetően végfelhasználókat és kiskereskedőket látnak el felhasználásra kész vetőmaggal, az általuk értékesített vetőmag általában a fajtatulajdonosi termékpályához tartozó piaci szereplőtől származik.

 

7. A Szakmaközi Szervezet nem nyereségérdekelt szervezet, nonprofit civil szervezet. Amennyiben a Szakmaközi Szervezet – a vonatkozó jogszabályi keretek között, Szakmaközi Szervezeti funkciójánál fogva – tagjai érdekeltségi és működési körébe tartozó szerződést köt, a jogosultságok a tagokat illetik, és a kötelezettségek is őket terhelik. A Szakmaközi Szervezet politikai és elsődlegesen gazdasági tevékenységet nem folytat, tevékenységét politikai pártoktól függetlenül fejti ki.

 

8. A Szakmaközi Szervezet megszűnik, ha a tagok a megszüntetését elhatározzák, vagy az illetékes miniszter a terméktanácsként, illetőleg szakmaközi szervezetként történő elismerését egyaránt visszavonja és a Küldöttgyűlés 90 napon belül ettől eltérő határozatot nem hoz. Megszűnik továbbá a Szakmaközi Szervezet, ha jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkeznek, vagy jogszabály így rendelkezik, különösen ha másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad), különválás esetén, ha a Küldöttgyűlés a megszűnéséről határoz, a bíróság feloszlatja, törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését, fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

 

II. A SZAKMAKÖZI SZERVEZET CÉLJAI ÉS FELADATAI

 

9. Általános célok és feladatok:

a) A jelen Alapszabály II. fejezetében részletezettek szerint szakmai, gazdasági érdek-képviseleti tevékenység (elsődleges cél), továbbá nemzetközi tevékenység, jogvédő tevékenység (fogyasztóvédelem), környezetvédelmi tevékenység, oktatási tevékenység (ismeretterjesztés), kutatási tevékenység, amit a magyarországi vetőmagágazat érdekében fejt ki.

b) Annak megalapozása és elősegítése, hogy a vetőmagágazat piaci szereplői rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel (különösen információkkal és adatokkal), amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ágazat a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően is eredményesen működjön. A vetőmagágazat eredményes működésének alapelvei: a demokrácia és a piacgazdaság elveinek érvényesítése, a termelés és a piac átláthatósága, környezetbarát termelési módszerek kidolgozása és alkalmazása.

c) A vetőmagágazatban érdekelt piaci szereplők között az érdekösszhang megteremtése.

d) Az agrárpiaci (ennek részeként különösen a vetőmagpiacot jellemző) folyamatok figyelemmel kisérése, adatbázis kialakítása, és információ biztosítása a tagok részére, illetve az ágazat résztvevőinek oly módon, hogy az adatkezelés során a tagok személyiségi jogai ne sérüljenek, és érvényesüljön a tagok adatvédelemhez való joga.

e) Az Európai Uniónak a vetőmagágazatra vonatkozó, illetve azt érintő szabályozásának és gyakorlatának figyelemmel kisérése, ismertetése az érintettekkel és tevékenység kifejtése annak érdekében, hogy a magyar jogalkotás és a piaci gyakorlat megfeleljen az Európai Uniós elvárásoknak.

f) Jogszabályok, szabványok, szokványok és egyéb előírások tervezetének véleményezése, részvétel a jogalkotási folyamatban, kihirdetést követően az érdekeltek tájékoztatása.

g) A fajták, vetőmagok és szaporítóanyagok jogszerű felhasználásának figyelemmel kísérése, részvétel a jogosulatlan felhasználókkal és forgalmazókkal szembeni fellépés megszervezésében, a tag megbízása alapján esetenkénti érdekképviselet.

h) Együttműködési kapcsolat kialakítása az illetékes miniszterekkel, valamint közigazgatási szervezetekkel és szervekkel a szakmaközi szervezeti feladatok hatékony ellátása érdekében.

i) Érdekegyeztetés és információ-csere az ágazat résztvevői – különösen az egyes termékpálya bizottságok és szekcióbizottságok, illetve a Szakmaközi Szervezet tagjai – között, a Szakmaközi Szervezetben kialakított szakmai álláspont hatékony és következetes képviselete.

j) Javaslattétel és állásfoglalás a Szakmaközi Szervezetet vagy tagjait érintő valamennyi kérdésben, ideértve a kereskedelmi szokványok, szakmai ajánlások kidolgozását.

k) A vetőmagágazat és az egyes termékpályák etikai normáinak kimunkálása, az elvek gyakorlati érvényesülésének elősegítése.

l) Együttműködés a különböző tudományos és oktatói intézményekkel, szakmai egyesületekkel, terméktanácsokkal, gazdasági és szakmai kamarákkal, valamint szövetségekkel és kapcsolattartás a vetőmagtermeléssel, feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó nemzetközi és hazai szervezetekkel. Közreműködés abban, hogy a vetőmagágazat hasznosítsa a hazai és a külföldi tudományos eredményeket.

m) Szolgáltatás nyújtása a szakmai továbbképzés, a szaktanácsadás és az ismeretterjesztés területén, illetőleg az e tevékenységekhez kapcsolódó szakmai területeken.

n) A tagság tájékoztatása érdekében szakmai konferenciák, bemutatók, börzék, fórumok és kiállítások szervezése, illetve közreműködés e rendezvények szervezésében.

o) Az agrárpiaci szabályozás intézményrendszeréhez tartozó információs rendszer kialakítása és működtetése.

p) Együttműködés azokkal a szakmai szervezetekkel, amelyek tevékenységi köre kapcsolódik a Szakmaközi Szervezet céljaihoz és feladataihoz.

 

10. A vetőmagtermeléssel, illetve -forgalmazással összefüggő feladatok:

 a) Az információs rendszer keretében begyűjtött, adatbázisra alapozott belföldi vetőmag-ellátási helyzet prognosztizálása, aggregált piaci adatszolgáltatás.

b) A vetőmagpiac alakulásának figyelemmel kísérése, javaslattétel lehetséges támogatásra, pályázatokra, az agrárpiaci szabályozási rendszerben a Szakmaközi Szervezet részére biztosított intézkedések, illetve eljárások szükség szerinti alkalmazása.

c) Adatgyűjtés és -értékelés az Európai Unió, illetve harmadik országok vetőmagigényének alakulásáról, az adatok ismeretében javaslattétel elsődlegesen az illetékes állami szervek irányába a szükséges intézkedések megtétele érdekében. Az Európai Unió szabályainak keretei között javaslattétel az export és import támogatás mértékének és feltételeinek meghatározására és a hazai piac védelmét szolgáló intézkedésekre.

d) A belföldi vetőmagszükséglet biztonságos előállítása érdekében az illetékes miniszterrel, illetőleg az illetékes közigazgatási szervvel kötött megállapodás keretein belül az agrárpiaci szabályozás eszközrendszerének működtetése.

e) A mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések keretei között, azok felhatalmazása alapján piacszabályozási tevékenység ellátása, amelyet az Európai Unió közösségi joga és/vagy a magyar jog szabályai a Szakmaközi Szervezet részére előírnak, illetőleg részvétel az ilyen tevékenységben, e tevékenység eszközrendszerének működtetésében (például termelési önkorlátozás kezdeményezése és ezek feltételrendszerének kidolgozása). Piaci beavatkozási rendszerek működtetése, az esetleges termékfelesleg levezetése, vagy termékhiány kiküszöbölése érdekében. Szerződéskötés az illetékes miniszterrel az agrárpiaci szabályozás eszközeinek alkalmazásával összefüggő egyes feladatok ellátására.

f) Javaslattétel az állami vetőmagtartalékok kialakítására és összetételére, valamint a vetőmagágazat, illetőleg az egyes termékpályák korszerűsítésére.

g) A genetikai alapok fenntartásának szakmai támogatása.

h) Segítségnyújtás, megbízás esetén képviselet a fajta-elismerési, honosítási, szabadalmaztatási, valamint ezekhez kapcsolódó ügyekben.

i) Termelési önkorlátozás elrendelése.

j) A termelés és feldolgozás országos körülményeinek elemzése és erről az érdekeltek tájékoztatása.

k) Közösségi marketing-tevékenység folytatása, illetve fejlesztésének elősegítése a vetőmagágazatban.

l) A Szakmaközi Szervezeten keresztül juttatott állami támogatás elosztása.

m) A vetőmagtermeléshez szükséges izoláció jogi feltételeinek kiszámítható, hosszú távú megteremtése.

n) A vetőmagtermelés és a vetőmag minősítés megfelelő gazdasági és jogi környezetének kialakítása.

o) A független posztregisztrációs kísérleti rendszer szakmai alapjainak megteremtése és folyamatos fejlesztése.

 

11. A vetőmag-felhasználással összefüggő feladatok:

a) Segítségnyújtás a minőségi igények meghatározásában.

b) Általános tájékoztatás nyújtása a keresett vetőmag rendelkezésre állásának helyéről.

c) Általános tájékoztatás a keresett vetőmag felhasználási lehetőségeiről, információnyújtás speciális fajta-felhasználási célokhoz.

 

12. Érdekegyeztetés, szakmai képviselet:

a) Belső szabályzat(ok), határozat(ok), illetőleg állásfoglalás(ok) megalkotása és végrehajtása, a terméktanácsi, illetve a szakmaközi szervezeti elismerésből eredő feladatok ellátása érdekében, így különösen: az agrárpiaci szabályozás eszközrendszer megfelelő működésére, az egyes termékekre vonatkozó külön jogszabályokban foglaltak végrehajtására, a garantált árakra, az irányárakra, a termelési önkorlátozásra, a kvóta meghatározásra, a termelés szabályozására vonatkozó szerződés megkötésére, a tagokat terhelő kötelezettségek megsértésének jogkövetkezményeire, az agrárpiaci szabályozás működéséhez szükséges, a külön jogszabályokban foglaltakkal összhangban levő információs rendszerben való részvétel módjára, és adatszolgáltatási kötelezettségre, alkalmazva a hatályos jogszabályi rendelkezéseket.

b) Belső egyeztetés, a vetőmagágazat, illetőleg az egyes termékpályák szereplői között keletkezett viták békés rendezése érdekében.

c) A vetőmagágazat szakmai érdekképviselete az ágazat résztvevői közös érdekeinek védelmében.

 

III. TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

13. A Szakmaközi Szervezet nyitott szervezet, önkéntes belépés útján a vetőmagágazatban érdekelt, a vetőmagágazatban tevékenységet kifejtő jogi- és természetes személyek (ideértve az országos és regionális szakmai egyesületeket és szövetségeket), jogi személyiség nélküli szervezetek, Magyarországon is tevékenykedő gazdálkodó szervezetek egyaránt tagjai lehetnek. A Szakmaközi Szervezet tagjai lehetnek nem jogi személyiségű szervezetek is. A Szakmaközi Szervezet a nyitott tagság elvén alapszik, azaz a vetőmagágazatban, illetve a hozzá tartozó termékpályákon működő, tevékenykedő vagy abban érdekelt egyetlen személy vagy szervezet tagfelvételi kérelme sem tagadható meg, amennyiben a Szakmaközi Szervezet Alapszabályát és más belső szabályzatát magára nézve kötelezőnek elfogadja. A jelen Alapszabály a tagokra kizáró vagy összeférhetetlenségi szabályokat nem állapít meg. Ha a Szakmaközi Szervezet Alapszabályának vagy más belső szabályzatának elfogadását a tagjelölt feltételhez köti vagy ilyen irányú nyilatkozatát szűkíti, úgy kell tekinteni, hogy tagfelvételi kérelmet nem tett. A Szakmaközi Szervezet tagjai lehetnek különösen a növénynemesítők, vetőmag-szaporítók, -feldolgozók, -forgalmazók. A tagokat azonos jogok illetik meg. Azok a tagok, akik (amelyek) 1993. augusztus 25. napján írták alá az Alapszabályt, a Szakmaközi Szervezet alapító tagjai. Az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Unióval társult tagságra vonatkozó szerződést kötött államban bejegyzett vagy nyilvántartott, illetőleg életvitelszerűen ott élő természetes személy, jogi személy és egyéb szervezet – amennyiben a magyar vetőmagágazatban fennálló érdekeltségét valószínűsíti – a Szakmaközi Szervezetbe tagként beléphet (a továbbiakban: nem honos tag). A Szakmaközi Szervezet nem honos tagjaira vonatkozóan – szükség szerint – belső szabályzatot alkot. A jelen pontban meghatározott feltétel a tagsági viszony feltétele.

 

14. Tagként való csatlakozásra az Elnökséghez címzett, de a Titkárságához benyújtott írásbeli tagfelvételi nyilatkozattal kerülhet sor. A nyilatkozatot teljes körűen, a valóságnak megfelelően kell kitölteni. A nyilatkozat tartalmazza, hogy a csatlakozó a vetőmagágazatban milyen szerepet tölt be, tartalmazza továbbá mindazon kötelezettségek vállalását, amelyeket az Alapszabály rögzít. A tagfelvételi nyilatkozatban a felvételét kérő személy megjelöli, hogy tevékenységét melyik termékpálya (kizárólag egy) és melyik fajcsoport vagy fajcsoportok jellemzi, illetve jellemzik elsődlegesen. Ezt követően a tagdíjfizetésre vonatkozó szabályok szerint a tagjelölt megfizeti az esedékes tagdíjat (tagdíj-részletet) a Szakmaközi Szervezet részére. Ha a Titkárság vagy az Elnökség azt állapítja meg, hogy a belépésre azért nincs mód, mert a tag-jelölt kizárást kimondó fegyelmi határozat hatálya alatt áll, erről a tényről a kérelmezőt írásban értesíti és az esetlegesen megfizetett tagdíjat (tagdíj-részletet) a befizető részére visszafizeti. A tagsági viszony – az Elnökség ettől eltérő határozata vagy a jelen Alapszabály ettől eltérő rendelkezése hiányában – a nyilatkozat benyújtását követő napon létrejön, amennyiben a tagfelvételét kérő az esedékes tagdíjat (tagdíj-részletet) és esetleges tagdíjhátralékát megfizette.

 

15. A belépési nyilatkozatokat az Elnökség csak abból a szempontból jogosult megvizsgálni, hogy a belépő tag milyen minőségben résztvevője a vetőmagágazatnak, azon belül melyik termékpályának, és áll-e fegyelmi büntetés hatálya alatt. Amennyiben a tagjelölt tevékenysége nem tartozik a Szakmaközi Szervezet feladatkörébe, úgy a belépési nyilatkozatot az Elnökség – a nyilatkozatnak a Titkársághoz történt beérkezését követő 30 napon belül – elutasíthatja. Ha az Elnökség a nyilatkozatot nem utasítja el, a jelentkező a Szakmaközi Szervezet tagjává válik. Tagsági viszony úgy is létrejöhet, hogy a tagjelölt gazdálkodó csatlakozik az agrárpiaci szabályozás eszközeinek alkalmazásával összefüggő feladatok végrehajtására a Szakmaközi Szervezet és az illetékes miniszter között – jogszabályi rendelkezések szerint – létrejött szerződéshez. A tagjelölt írásos nyilatkozata, amelyet a Szakmaközi Szervezet köteles visszaigazolni automatikus tagfelvételt eredményez.

 

16. Csatlakozási szándék elutasítása esetén a döntés ellen a jelentkező – az elutasító döntés kézhezvételét követő 30 napon belül – a Küldöttgyűléshez fordulhat. A Küldöttgyűlés e kérdésben soron következő ülésén végleges döntést hoz. A 30 napos határidő jogvesztő jellegű.

 

17. A tagsági viszony megszűnik
    1. a tag kilépésével,
    2. természetes személy tag elhalálozásával (a tag törlésével),
    3. szervezet esetében a jogutód nélküli szervezet megszűnésével (a tag törlésével),
    4. a tagsági jogviszonynak a Szakmaközi Szervezet általi felmondásával (a felmondási idő leteltével),
    5. a tag kizárásával (a kizárás napján).

Ha a tagsági viszony megszűnésekor a tagnak a Szakmaközi Szervezet felé bármilyen jogcímen tartozása, különösen tagdíjtartozása volt, a tagsági viszony megszűnését követő tíz éven belül a Szakmaközi Szervezetnek (illetve esetleges jogutódjának) csak akkor lehet tagja, ha tartozását megfizette.

 

18. A tagsági viszony a tag jogutód nélküli megszűnése (halála) esetén annak időpontjában, kilépés írásbeli bejelentése esetén – a nyilatkozat eltérő tartalmának hiányában – a kilépési szándékot tartalmazó nyilatkozatnak a Szakmaközi Szervezet Titkárságához való benyújtása napján, a tag törlése esetén pedig a törlésről szóló határozatban meghatározott napon szűnik meg. Kizárás esetén a tag tagsági jogviszonya a kizárásról szóló határozatban meghatározott napon szűnik meg. A Szakmaközi Szervezet Küldöttgyűlése harmincnapos határidővel jogosult a tagsági viszony felmondására, ha a tag a tagsági feltételeknek (Alapszabály 13. pont) már nem felel meg. A felmondást az érintett taggal írásban, igazolható módon kell közölni.

 

19. A tagnak a jogszabályt, a Szakmaközi Szervezet Alapszabályát, a Küldöttgyűlés vagy az Elnökség határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Küldöttgyűlés – kizárólag az Elnökség vagy az Etikai Bizottság által lefolytatott vizsgálatot követően, amelyben a tag köteles együttműködni, az Elnökségnek vagy az Etikai Bizottságnak (a továbbiakban: indítványozó) a Szakmaközi Szervezet elnökéhez írásban benyújtott, indokolt kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. Kizárási ok különösen, ha a tag a Szakmaközi Szervezeti tagként vállalt kötelezettségét nem teljesíti, így különösen, ha felszólítás ellenére sem teljesíti tagdíjfizetési kötelezettségét, és kötelezettség mulasztásával súlyosan akadályozza vagy veszélyezteti a Szakmaközi Szervezet működését. A kizárásról szóló döntés a Küldöttgyűlés kizárólagos hatásköre. A Szakmaközi Szervezet elnöke a kezdeményezést igazolható módon, postai úton vagy személyes kézbesítéssel eljuttatja az érintett taghoz, aki 15 napon belül írásban adja elő véleményét, védekezését. A kizárási kezdeményezésről döntő Küldöttgyűlés csak ezt követő határnapra hívható össze. A tag ezt követően szóban vagy írásban legkésőbb a Szakmaközi Szervezetnek a kizárási kezdeményezést tárgyaló Küldöttgyűlésén adhatja elő védekezését vagy véleményét a kizárási kezdeményezésről. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizárási határozatot igazolható módon kell az érintett taggal közölni. A postai úton megküldött határozatot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a Szakmaközi Szervezethez „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A postai kézbesítésre egyebekben a polgári perrendtartásnak a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Figyelemmel arra, hogy az indítványozó kizárási javaslatáról a Szakmaközi Szervezet legfőbb szerve határoz, a kizárást kimondó határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A kizárást kimondó határozatot a kizárt tag az illetékes bíróság előtt megtámadhatja, erre a jogára figyelmeztetni kell. A kizárt tag három évig nem létesíthet újabb tagsági viszonyt, e rendelkezés alól kizárólag a Küldöttgyűlés adhat egyedi felmentést, különösen indokolt esetben.

 

20. Az indítványozó a tag kizárásra vonatkozó javaslatának megtételét megelőzően megvizsgálja a tag magatartását, kérve a felvetéssel kapcsolatosan a tag írásbeli nyilatkozatát. Az indítványozó a tag kizárására vonatkozó javaslatát indokolni köteles.

 

21. Kizárás jogerőssé válása esetén a kizárt tag által a kizárás okával kapcsolatos és a Szakmaközi Szervezet útján korábban felvett támogatás jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül, s ezért visszafizetési kötelezettséggel jár.

 

 

IV. TAGNYILVÁNTARTÁS, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

 

22. A Szakmaközi Szervezet tagjairól és azokról a tagokról, akiknek (amelyeknek) a tagsági viszonya kizárás útján szűnt meg, a Titkárság elektronikus nyilvántartást vezet, nyilvántartva azt a dátumot, amikortól a kizárt volt tagnak lehetősége van a Szakmaközi Szervezetbe való visszalépésre. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak, azonban ha ehhez a tag előzetes írásbeli nyilatkozatával hozzájárul a Szakmaközi Szervezet honlapján közzétehető, vagy más módon nyilvánosságra hozható, hogy a tag a Szakmaközi Szervezettel tagsági jogviszonyban áll.

 

23. Az információs adatszolgáltatási rendszert a Szakmaközi Szervezet titkosan kezeli: az adatszolgáltatási rendszerből bármely tagra, cégre vagy személyre vonatkozó adatok nem kerülhetnek ki. A Szakmaközi Szervezet kizárólag összesített vagy átlagadatokat adhat ki bárkinek.

 

24. Adatgyűjtésre és azok feldolgozására a Titkárság jogosult, de kötelezett egyben arra, hogy az adatgyűjtés, adatfeldolgozás és nyilvántartás során a statisztikai tevékenységre és az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit betartsa. Tagsági jogviszonyon alapuló, vagy azzal összefüggésben kért adatszolgáltatási kötelezettség kizárólag az adatszolgáltatásról határozó szerv szakszerű és eredményes működése érdekében, a szükséges mértékben rendelhető el, és csak olyan adatokra irányulhat, amelyek összesítését követően az egyes adatszolgáltató adatai egyedileg nem azonosíthatóak. Ha az adatszolgáltatásról valamely termékpálya bizottság vagy szekcióbizottság saját hatáskörében döntött, az adatokat a Titkárság egységes formátumú táblázatokban, az erre a célra kialakított, dedikált e-mail címen fogadja. A termékpálya bizottságok és a szekcióbizottságok egyhangú döntésük alapján az adatgyűjtés módjáról – rendszeres vagy eseti jelleggel – eltérően is határozhatnak. A termékpálya bizottságoknak és a szekcióbizottságoknak az adatgyűjtés eltérő módjára vonatkozó egyhangú döntése hiányában az adatszolgáltatás a főszabály szerint történik.  Az adatok fogadását, feldolgozását és nyilvántartását a Titkárság kijelölt munkatársa végzi, munkaköri leírásában részletezett szabályok szerint. A munkaköri leírás vonatkozó részét az Elnökség hagyja jóvá, a jóváhagyott szabályoktól a közvetlen munkavégzést irányító vagy a munkáltatói jog gyakorlójának utasítására sem lehet eltérni.

 

 

25. A tagok jogai

A Szakmaközi Szervezet tagja

a) a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint jogosult vetőmag és szaporítóanyag előállítására, illetve termeltetésére, feldolgozására, kiszerelésére, tárolására, forgalmazására;

b) küldöttet választhat a Küldöttgyűlésbe és oda küldötté választható;

c) a jogszabályok és a jelen Alapszabály rendelkezéseinek figyelembe vételével tisztségviselővé választható;

d) szavazati joggal rendelkezik (az egy tag egy szavazat elve alapján) a Küldöttgyűlésbe történő küldöttek választásakor és a küldötti tisztségből történő visszahívásról szóló szavazás alkalmával;

e) részt vehet a Szakmaközi Szervezet tevékenységében, rendezvényein, szakmai összejövetelein, függetlenül attól, hogy az adott eseményt (rendezvényt) a Szakmaközi Szervezet mely szerve vagy szervezeti egysége szervezte;

f) jogosult a Szakmaközi Szervezet által biztosított kedvezményekre;

g) részesül a Szakmaközi Szervezet által végzett szolgáltatásból;

h) amennyiben az adott testületi szerv nem határoz zárt ülés tartásáról, részt vehet a Szakmaközi Szervezet testületi szerveinek ülésein és e testületi szervek demokratikus működésében;

i) véleményt nyilváníthat a Szakmaközi Szervezetet, annak szerveit vagy tisztségviselőit érintő kérdésekben;

j) javaslatokat és indítványokat tehet a Szakmaközi Szervezet tisztségviselőihez és testületi szerveihez,

k) az őt a Küldöttgyűlésben képviselő küldöttől, a Szakmaközi Szervezet testületi szerveinek tagjaitól, a Szakmaközi Szervezet képviselőitől bármikor, bármilyen szakmai, vagy a Szakmaközi Szervezetet érintő kérdésben felvilágosítást, információt, tájékoztatást kérhet;

l) gyakorolhatja a Szakmaközi Szervezeti (egyesületi) tag részére jogszabályban biztosított valamennyi jogot.

 

 

26. A tagok kötelezettségei

A tag kötelezettsége

 

a) A Szakmaközi Szervezet tagja nem veszélyeztetheti a Szakmaközi Szervezet céljainak megvalósítását és a Szakmaközi Szervezet tevékenységét;

b) betartani a Szakmaközi Szervezet Alapszabályát és egyéb szabályzatait, valamint a Szakmaközi Szervezet szervei által hozott határozatokat;

c) aktívan közreműködni a Szakmaközi Szervezet munkájában, tevékenységében;

d) a tagdíjat a vonatkozó belső szabályzat, illetőleg az Elnökség által meghatározott időpontban, rendszerességgel és mértékben befizetni;

e) rendszeresen részt venni a küldöttválasztásban, illetve választott tisztség esetén a Szakmaközi Szervezet testületi szerve munkájában, tisztségviselése esetén a tisztségből adódó feladatokat ellátni;

f) elősegíteni a Szakmaközi Szervezet szervei által hozott döntések végrehajtását, illetve megvalósulásukat figyelemmel kísérni és annak eredményéről a Szakmaközi Szervezet szerveit és tisztségviselőit tájékoztatni;

g) a Szakmaközi Szervezet tagjaként vállalt kötelezettségeket teljesíteni;

h) tartózkodni olyan magatartástól, amellyel tagtársát vagy a Szakmaközi Szervezetet indokolatlanul kedvezőtlen színben vagy hitelrontó formában tünteti fel;

i) a Szakmaközi Szervezet hatékony működéséhez szükséges adatokat a Szakmaközi Szervezet rendelkezésére bocsátani azzal, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség nem irányulhat üzleti titok megszerzésére és nem sértheti az adatvédelmi törvényben foglaltakat;

j) óvni a Szakmaközi Szervezet vagyonát;

k) a Szakmaközi Szervezet tagja számára a jogszabályban előírt valamennyi kötelezettséget teljesíteni.

 

27. A Szakmaközi Szervezet tagja az írásbeli tagfelvételi nyilatkozat aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy arra az időszakra vonatkozóan, amelyben a Szakmaközi Szervezettel tagsági jogviszonya fennáll, a Szakmaközi Szervezet a jelen Alapszabályban foglaltakkal összefüggő adatait a hatályos jogszabályoknak megfelelően kezelje.

 

V. A PÁRTOLÓ TAG

28. A Szakmaközi Szervezet pártoló tagja különleges jogállású tag, aki a Szakmaközi Szervezet tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a tag jogai nem illetik meg és a tag kötelezettségei nem terhelik. A pártoló tag a Szakmaközi Szervezet szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és tisztségviselővé nem választható. A pártoló tag kölcsönös előnyök alapján együttműködik a Szakmaközi Szervezettel. A pártoló tagságot a Szakmaközi Szervezet elnökénél vagy ügyvezető igazgatójánál kell kezdeményezni, a pártoló tagsági jogviszonyról az Elnökség határoz. Az Elnökség elutasító határozatával szemben a jelentkező – az elutasító döntés kézhezvételét követő 30 napon belül – a Küldöttgyűléshez fordulhat, amely e kérdésben soron következő ülésén végleges döntést hoz. A 30 napos határidő jogvesztő jellegű.

 

VI. A TAGDÍJ

29. A Szakmaközi Szervezeti tagság feltétele a tagdíj megfizetése a jelen Alapszabály és a vonatkozó belső szabályzat rendelkezéseinek megfelelően. A Szakmaközi Szervezet vagyonát elsődlegesen a Szakmaközi Szervezet tagjai által fizetett tagdíj adja. A tagdíjat a Szakmaközi Szervezet működésére és működtetésére kell fordítani.

 

30. A tagok éves tagdíját, illetve a Szakmaközi Szervezet tagdíjrendszerét – ideértve a tagdíj mértékének megállapítására vonatkozó szabályokat és a tagdíjra vonatkozó egyéb rendelkezéseket – az elnök és az ügyvezető igazgató közös javaslatára a Szakmaközi Szervezet Elnöksége állapítja meg. A tagdíjrendszer meghatározása és a tagdíjra vonatkozó valamennyi kérdés rendezése az Elnökség feladat- és hatásköre.

 

31. A Szakmaközi Szervezet tagja – a tagdíj-fizetési kötelezettségen felül – nem köteles további hozzájárulást fizetni a Szakmaközi Szervezet működésének biztosítására.

 

32. A tagdíjat naptári évre vonatkozóan kell megállapítani, megfizetésének gyakoriságát a Szakmaközi Szervezet vonatkozó belső szabályzata határozza meg. A tagdíjat banki átutalás vagy házi pénztári befizetés útján kell a Szakmaközi Szervezet banki folyószámlájára vagy házi pénztárába megfizetni. A Szakmaközi Szervezet tagja az esedékes tagdíjat a vonatkozó számla vagy tagdíjfizetési felszólítás tartalma szerint fizeti meg a Szakmaközi Szervezetnek.

 

33. A tag a rá vonatkozó tagdíjat határidőben tartozik megfizetni. Késedelmes fizetés esetén a felszámolt – az Elnökség által éves gyakorisággal naptári évre vonatkozóan előre meghatározott és meghirdetett mértékű – késedelmi kamattartozás a tárgyévet követő évben tagdíjhátralékként kerül nyilvántartásba, a tagdíjhátralék befizetésének elmaradása tagdíj-befizetési kötelezettség elmulasztásának minősül.

 

34. A tagsági viszony bármely okból történő megszűnése esetén a tag, vagy annak hozzátartozója az addig befizetett tagdíjat és a rendkívüli befizetéseket semmilyen jogcímen sem követelheti vissza. A tagdíjat a tagság megszűnését követően tovább fizetni nem kell.

 

35. Ha a tag tagdíjfizetési kötelezettségének teljesítésével 30 napot meghaladó késedelembe esik, a tagot írásban, igazolható módon a 15 napos póthatáridő biztosításával fel kell hívni az elmaradt tagdíj megfizetésére. Amennyiben az ily módon biztosított póthatáridő is eredménytelenül telt el, a tag a Szakmaközi Szervezetből kizárható.

 

VII. A SZAKMAKÖZI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE, SZERVEZŐDÉSE

36. A Szakmaközi Szervezet szakterületi elven (termékpályák) folytatja szervezeti tevékenységét és szervezi tagjait, ugyanakkor figyelembe veszi a faj- illetve fajcsoport-specifikus sajátosságokat is. Valamennyi tag dönt arról, hogy melyik az a termékpálya taggyűlés, amelynek tagjaként tevékenységet végez a Szakmaközi Szervezetben, és melyik az a fajcsoport vagy fajcsoportok, amely(ek) az ő tevékenységét leginkább jellemzi(k). A tag – érdekeltsége esetén – egyidejűleg több termékpálya taggyűlés és szakmai szekció tevékenységében is részt vehet, szavazati jog azonban csak egy – általa választott – termékpálya taggyűlésen illeti meg.

 

37. A Szakmaközi Szervezet szakterületi elvű tevékenységét szakterületenként egy-egy, 14 tagból álló termékpálya bizottság szervezi. A termékpálya bizottság a Szakmaközi Szervezet önszerveződő, érdekfeltáró és érdekegyeztető, javaslattevő, tanácskozási és konzultációs szervezeti egysége. A termékpálya bizottság alapvető feladata, hogy összegyűjtse a termékpályát jellemző tapasztalatokat, valamint javaslatokat dolgozzon ki az agrár jogalkotás és agrár igazgatás részére. A Szakmaközi Szervezetben működő termékpálya bizottságok:

a) Fajtatulajdonosok Termékpálya Bizottsága;
b) Vetőmag-szaporítók Termékpálya Bizottsága;
c) Vetőmag-forgalmazók Termékpálya Bizottsága.

 

38. A Szakmaközi Szervezet a vetőmagágazat kérdéseinek fajcsoport-specifikus kezelése céljából szekcióbizottságokat működtet. A szekcióbizottságok a Szakmaközi Szervezet fajcsoport-specifikus alapon önszerveződő, érdekfeltáró és érdekegyeztető, javaslattevő, tanácskozási és konzultációs szervezeti egységei. Tagjaik az egyes termékpálya bizottságok azon tagjai, akik az adott fajcsoportban fejtenek ki a vetőmagágazatot érintő tevékenységet. A Szakmaközi Szervezetben működő szekcióbizottságok és tagjaik száma:
39. Hibrid Növények Vetőmag Szekcióbizottság – 12 fő,
40. Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Növények Vetőmag Szekcióbizottság – 12 fő,
41. Takarmány és Egyéb Növények Vetőmag Szekcióbizottság (ide tartoznak az energianövények is) – 6 fő,
42. Zöldség és Egyéb Növények Vetőmag Szekcióbizottság (ide tartozik valamennyi kertészeti szaporítóanyag és palánta, különösen a virág, gyógy- és fűszernövények vetőmagjai, amelyekre nézve külön szekció létrehozását volumenük nem indokolja) – 6 fő.

 

VIII. A SZAKMAKÖZI SZERVEZET SZERVEZETE

39. A Szakmaközi Szervezet szervei:

a) Küldöttgyűlés,
b) Elnökség,
c) Titkárság,
d) termékpálya taggyűlések,
e) termékpálya bizottságok,
f) szekcióbizottságok,
g) állandó és eseti bizottságok,
g) Felügyelőbizottság,
i) Etikai Bizottság.

 

40. A Szakmaközi Szervezet tisztségviselői: a Szakmaközi Szervezet elnöke, alelnökei, az Elnökség tagjai, a Felügyelőbizottság tagjai, az Etikai Bizottság tagjai és az ügyvezető igazgató és a küldött. Tisztségviselő az a nagykorú természetes személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A Szakmaközi Szervezet vezető tisztségviselői: a Szakmaközi Szervezet elnöke, az Elnökség tagjai. A jelen Alapszabály ettől eltérő rendelkezése hiányában a tisztségviselőkre a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. A Szakmaközi Szervezet vezető tisztségviselői a Szakmaközi Szervezet valamennyi szervének ülésén jogosultak tanácskozási joggal részt venni, abban az esetben is, ha az adott szervnek nem szavazati joggal rendelkező tagjai. A vezető tisztségviselők – az ügyvezető igazgató kivételével – visszahívhatóak. A visszahívásról – függetlenül attól, hogy a vezető tisztségviselőt a Szakmaközi Szervezet mely testülete választotta meg – a Szakmaközi Szervezet Küldöttgyűlésének küldöttei legalább 1/3-ának írásbeli indítványára a Szakmaközi Szervezet Küldöttgyűlése rendes vagy rendkívüli ülésen – a választásra vonatkozó szabályok alkalmazásával – dönt.

 

41. Az ügyvezető igazgató kivételével a Szakmaközi Szervezet tisztségviselőit az adott tisztségre, 5 évi, határozott időtartamra, egyszerű többséggel – a választásra jogosult testületi szerv eseti döntése szerint nyílt vagy titkos szavazással – kell megválasztani. Két választás között az alelnöki tisztség betöltésére az illetékes termékpálya bizottság ad személyi javaslatot a Küldöttgyűlésnek. A Felügyelőbizottság elnökét a Felügyelőbizottság, az Etikai Bizottság elnökét az Etikai Bizottság választja meg saját tagjai sorából.

 

42. A jelen Alapszabály lehetőséget ad arra, hogy jogi személyt válasszon az erre jogosult szerv küldötté, az Elnökség tagjává, valamely termékpálya bizottság vagy szekcióbizottság tagjává. Az adott tisztségre történő választás során a jogi személyt kell megjelölni, mint jelölt tisztségviselőt, egyidejűleg megnevezve azt a természetes személyt is, aki – ha a tagszervezetet az adott tisztségre megválasztják – a tagszervezet jogi személy nevében eljár, azaz a tisztségből fakadó feladatokat ellátja, a kötelezettségeket teljesíti, a jogokat gyakorolja (a továbbiakban: „állandó képviselő”). A tisztségviselővé megválasztott jogi személy cégjegyzésre vagy képviseletre képviselője (vagy képviselői) a Szakmaközi Szervezet elnökéhez eljuttatott, indokolt, írásbeli nyilatkozatával jelenti be, ha az állandó képviselő személyében változás áll be, meghatározva a változás határnapját is. A Szakmaközi Szervezet elnökévé, alelnökévé, a Felügyelőbizottság tagjává és az Etikai Bizottság tagjává kizárólag természetes személy választható.

 

43. Megszűnik a tisztségviselői megbízatás:

a) a megbízás időtartamának lejártával,
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével,
c) visszahívással,
d) lemondással,
e) a tisztségviselő halálával, illetve jogutód nélküli megszűnésével,
f) a tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
g) a tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

Küldöttválasztás, a küldöttek jogállása és feladatai

44. A Küldöttgyűlés a Szakmaközi Szervezet legfőbb, általános hatáskörű szerve, amely 90 fő – 5 évi, határozott időre megválasztott – küldöttből áll. A küldötteket a termékpálya taggyűléseken kell megválasztani a termékpálya taggyűlésen szavazati joggal rendelkező tagok közül. Valamennyi termékpálya taggyűlés 30 fő küldöttet és 15 fő pótküldöttet választ. A küldöttválasztó termékpálya taggyűléseket összevontan (egy helyszínen és időpontban) is meg lehet tartani, azonban a szavazások során biztosítani kell, hogy minden tag csak annak a termékpálya taggyűlésnek a döntéshozatalában vegyen részt, amelynek tagja, személyi kérdésekben ide értve a jelölési jogot is. A küldöttek szavazati joguk gyakorlása során nem utasíthatók, viszont bármikor visszahívhatók. A küldöttválasztást megelőzően jelölőbizottságot választani nem szükséges.

 

45. A küldöttválasztással egyidejűleg pótküldötteket is kell választani a küldöttválasztásra vonatkozó szabályok szerint. A soron következő pótküldött minden további választás nélkül annak a küldöttnek a helyébe lép, akinek küldötti mandátuma bármilyen okból megszűnt. A pótküldöttek közötti sorrendben az foglalja el az első helyet, aki a pótküldötté választásakor a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlőség – vagy nyílt, listás szavazás – esetén a szavazást meg kell ismételni arról, hogy a pótküldöttek közül kiből lesz küldött. A küldött helyébe lépett pótküldött vagy – amennyiben további pótküldöttek már nincsenek – újonnan választott küldött mandátuma az eredeti mandátumhoz igazodik, biztosítva, hogy az 5 évi, határozott időtartam lejártával a küldöttválasztás a Szakmaközi Szervezetben egy időszakban történjen.

 

46. A küldött felel annak a termékpálya taggyűlésnek, amely küldötté választotta. A küldött jogai gyakorlása és kötelezettségei teljesítése során köteles figyelembe venni a Szakmaközi Szervezet és azon termékpálya értékeit és érdekeit, amely termékpálya taggyűlése küldötté választotta.

 

47. A küldött megbízatásának megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízás megszűnésére vonatkozó szabályozást (Alapszabály 43. pont) kell alkalmazni azzal, hogy a küldötti megbízás a küldött tagsági jogviszonya megszűnésével is – azzal egyidejűleg – megszűnik.

 

48. A küldött megbízatásáról az őt megválasztó termékpálya taggyűlés elnökéhez eljuttatott írásbeli nyilatkozattal mondhat le. A lemondó nyilatkozatot a termékpálya bizottság elnöke köteles tudomásul venni.

 

49. A küldött-választás részletes szabályairól a Szakmaközi Szervezet Elnöksége szabályzatot alkot vagy a tárgyban a választásokat megelőzően határozatot hoz. Ha valamely – a küldöttválasztáshoz kapcsolódó – kérdést sem a jelen Alapszabály, sem más szabályzat vagy határozat nem rendez, a vezető tisztségviselők megválasztására vonatkozó szabályok szerint kell megfelelően eljárni.

 

 

A Küldöttgyűlés

50. A Küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évenként egyszer a Szakmaközi Szervezet Elnöksége hívja össze, egyidejűleg meghatározva a Küldöttgyűlés helyét és idejét, valamint a Küldöttgyűlés napirendjét. Az Elnökség köteles összehívni a Küldöttgyűlést, ha azt az erre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság elrendeli, vagy ha a küldöttek egyharmada, vagy a Felügyelőbizottság vagy a tagok legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével javasolja. Össze kell hívni a Küldöttgyűlést akkor is, ha ezt bármely termékpálya bizottság vagy a tagok egyharmada az elnökhöz vagy az ügyvezető igazgatóhoz benyújtott okirattal, az ok és cél megjelölésével, írásban kezdeményezi. A Küldöttgyűlést az indítvány kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra kell összehívni.

 

51. Az Elnökség – az elnök vagy az ügyvezető igazgató útján – a Küldöttgyűlést írásban, igazolható módon hívja össze. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül különösen ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

52. A meghívót közzé kell tenni a Szakmaközi Szervezet hivatalos honlapján: www.vszt.hu, azon belül a tagok számára nyilvános részen, legkésőbb a Küldöttgyűlés tervezett időpontját megelőző 15. napon és nyilvánosságra kell hozni a Szakmaközi Szervezet székhelyén. A Szakmaközi Szervezet Titkársága a küldötteket elektronikus levélben is értesíti a Küldöttgyűlésről, és megküldi a küldötteknek a Küldöttgyűlésre szóló meghívót.

 

53. A Küldöttgyűlésre szóló meghívónak tartalmaznia kell:

a) a Szakmaközi Szervezet nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörben álláspontjukat kialakíthassák.

 

54. A Küldöttgyűlést a Szakmaközi Szervezet székhelyére vagy bármely jogi személy tag magyarországi székhelyére, fióktelepére vagy telephelyére vagy Magyarországon található konferenciaterembe kell összehívni. A Küldöttgyűlés konkrét helyszínéről az Elnökség határoz.

 

55. A Küldöttgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi küldött jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul vagy ha a napirendet kiegészítik.

 

56. A küldöttgyűlési meghívó közzétételétől számított 5 napon belül a tagok és a Szakmaközi Szervezet szervei az elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnökség nem dönt vagy azt elutasítja, a Küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

 

57. A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint a fele (50% + 1 fő) megjelent. A természetes személyként megválasztott küldött csak személyesen járhat el, helyettesítésére vonatkozó meghatalmazásnak nincs helye. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Ha a küldött jogi személy, a tagszervezetet vezető tisztségviselője eseti meghatalmazása alapján a tagszervezet nevében eseti meghatalmazott is jogosult eljárni és a küldötti megbízáshoz kapcsolódó jogokat gyakorolni. Amennyiben az összehívott Küldöttgyűlés nem határozatképes, úgy ezt követően a 8 napon belüli időpontra ismételten összehívott, illetőleg előre meghirdetett Küldöttgyűlést az eredeti napirendi pontok vonatkozásában a megjelent küldöttek számától függetlenül határozatképesnek kell tekinteni, ha ezt az eredeti (határozatképtelennek bizonyult) Küldöttgyűlésre szóló meghívó szövege tartalmazza (megismételt Küldöttgyűlés).

 

58. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az a küldött,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a Szakmaközi Szervezet terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Szakmaközi Szervezetnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

59. A Küldöttgyűlés határozatait a jelenlévő küldöttek egyszerű szótöbbségének azonos szavazatával – ha jogszabály vagy a jelen Alapszabály ettől eltérően nem rendelkezik –, nyílt szavazás útján hozza. A Küldöttgyűlés bármely kérdésben titkos szavazást rendelhet el, ha az erre vonatkozó javaslatot a jelenlévő küldöttek legalább egynegyede támogatja. Minden küldöttnek egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni. Az Alapszabály módosításához a jelen lévő küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A Szakmaközi Szervezet céljának módosításához, és a Szakmaközi Szervezet megszűnéséről szóló küldöttgyűlési döntéshez a küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A Küldöttgyűlés eseti jelleggel más döntésekre is előírhatja a minősített szótöbbséggel történő döntést.

 

60. A Küldöttgyűlés ülését a Szakmaközi Szervezet elnöke vagy az vezeti, akit erre a Küldöttgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel megválaszt. A Küldöttgyűlésen a Szakmaközi Szervezet bármely tagja részt vehet, felszólalhat, javaslatot tehet, szavazásra azonban csak a küldöttek jogosultak.

 

61. A Küldöttgyűlés nyilvános. A Küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel elrendelheti, hogy a Küldöttgyűlésről vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kizárja. Ebben az esetben a Küldöttgyűlésen kizárólag a küldöttek és a Szakmaközi Szervezet vezető tisztségviselői lehetnek jelen, továbbá azok, akiknek jelenlétéhez a Küldöttgyűlés nyílt szavazással hozzájárul.

 

62. A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a Küldöttgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv nem szószerinti, összefoglaló jellegű, a hozzászólások lényegét továbbá az elfogadott határozatok szövegét és a szavazati arányokat tartalmazza. A hitelesítők csak küldöttek lehetnek. A jegyzőkönyvvezető személyéről a hitelesítőkről, és a legalább 3 tagú szavazatszámláló bizottság tagjairól a Küldöttgyűlés nyílt szavazással személyenként dönt. A jegyzőkönyv a Küldöttgyűlés határozatképességével kapcsolatos megállapítást, a Küldöttgyűlés napirendi pontjait, az eseményeket, a határozatokat, és a felszólalások, hozzászólások lényegét rögzíti. A Küldöttgyűlés határozatait a Szakmaközi Szervezet hivatalos honlapján a Küldöttgyűlést követő 30 napon belül közzé kell tenni a határozatok kihirdetése céljából. A küldöttgyűlési határozatokat az érintetteknek igazolható módon meg kell küldeni.

 

63. A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a Szakmaközi Szervezet Alapszabályának elfogadása, módosítása;
b) a Szakmaközi Szervezet megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a Szakmaközi Szervezet elnökének, az Elnökség tagjainak, az alelnököknek és a Szakmaközi Szervezet Etikai Bizottságának megválasztása és visszahívása;
d) az Elnökség beszámoltatása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az Elnökségnek a Szakmaközi Szervezet vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) a Felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, beszámoltatása, visszahívása;
g) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha az elnök a Szakmaközi Szervezettel munkaviszonyban áll;
h) a Szakmaközi Szervezet jelenlegi és korábbi tagjai, a vezető tisztségviselő, a tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
j) a végelszámoló kijelölése;
k) az Elnökség határozatának felülvizsgálata;
l) tiszteletdíj megállapítása az Elnökség vagy az Elnökség egyes tagjai részére.

 

64. A Küldöttgyűlés a Szakmaközi Szervezet Elnökségét, elnökét, a Felügyelőbizottságot és az Etikai Bizottságot köteles megválasztani.

 

65. Azon tisztségviselők megválasztásának előkészítése érdekében, akiknek megválasztása a Küldöttgyűlés hatásköre, jelölőbizottság működik. A jelölőbizottság jogosult arra, hogy javaslatainak előkészítését illetve az adott jelölésről történő döntést elektronikus úton egyeztesse, illetve hozza meg. A jelölőbizottságba minden termékpálya taggyűlés két tagot választ azon az ülésén, amelyen a küldöttválasztást végrehajtja. A jelölőbizottság mandátuma addig tart, amíg az a választás meg nem történt, amelynek előkészítésére létrehozták. Két tisztújító Küldöttgyűlés között a 6 főből álló jelölőbizottságot – eseti jelleggel, csak egy tisztújító választás előkészítése érdekében – az Elnökség kéri fel. A Küldöttgyűlés a jelölőbizottság által javasolt személyek jelölőlistára kerüléséről – eseti döntése szerint – egyenként vagy listára leadott nyílt szavazással határoz. Ezt követően a Szakmaközi Szervezet bármely jelen lévő tagja további javaslatot tehet arra, hogy valamely tisztséget ki töltsön be. Jelölőlistára minden esetben az kerülhet, aki az erre vonatkozó nyílt szavazáson a határozatképes Küldöttgyűlés jelen lévő tagjainak többségi szavazatát megszerezte. A termékpálya taggyűlés vagy a szekcióbizottság által jelölt személyek esetében arról nem kell külön szavazni, hogy a jelölőlistára kerüljenek, ők a jelölőbizottság javaslatától függetlenül lesznek jelöltek. A további jelöltekről egyenként, nyílt szavazással kell szavazni, kivéve, ha a Küldöttgyűlés a jelen Alapszabály 59. pontjának rendelkezésének alkalmazásával titkos szavazást rendel el valamennyi tisztségre, a tisztségek egyikére, vagy a tisztségek meghatározott csoportjára vonatkozóan. A vezető tisztséget az nyeri el, aki a legtöbb szavazatot kapta (relatív többség). Testületi szerv tagjának választása során a testület tagjaivá választottak azok lesznek, akik – figyelembe véve az egyes testületi szervek összetételére vonatkozó szabályokat is – a testületi tagságra a legtöbb szavazatot kapták. Ha szavazategyenlőség miatt nem dönthető el, hogy kit választottak meg az adott tisztségre, az egyenlő szavazatot kapott jelöltekről ismételten szavazni kell, és megválasztottnak a legtöbb szavazatot elnyerő jelöltet kell tekinteni. A Küldöttgyűlés kötelezően listás, nyílt szavazással választja meg az Elnökséget, az Elnökség tagjaira vonatkozó jelölési folyamatot a jelen Alapszabály 67. pontja szabályozza. Ha a Küldöttgyűlés az Elnökséget nem választja meg, a teljes jelölési folyamatot meg kell ismételni.

 

66. Ha a Szakmaközi Szervezet elnöke, alelnöke vagy ügyvezető igazgatója nem küldött, a Küldöttgyűlésen szavazati joggal vesz részt, a határozatképesség megállapítása során azonban őket figyelmen kívül kell hagyni.

 

Az Elnökség

67. A Szakmaközi Szervezet Elnöksége a Szakmaközi Szervezet ügyvezető szerve, amely 18 tagból áll. Az Elnökséget a Küldöttgyűlés választja meg, az azt követő 90 napon belül, hogy valamennyi küldött megválasztása és valamennyi elnökségi tag jelölése megtörtént az illetékes termékpálya taggyűlésen. Az Elnökséget 5 évi, határozott időtartamra kell megválasztani. Az Elnökség testületének hivatalból tagja a megválasztott elnök és az ügyvezető igazgató. Az Elnökségben 4-4 fő (összesen 12 fő) képviseli az egyes termékpályákat, és 1-1 fő (összesen 4 fő) a szekcióbizottságokat, ezt a jelölés és a választás során egyaránt figyelembe kell venni. Az alelnököket (3 fő) annak figyelembe vételével választja meg az Elnökség tagjai (illetve a jogi személy tagok állandó képviseletét ellátó személyek) közül a Küldöttgyűlés, hogy valamennyi alelnök egy-egy termékpályát képvisel. Elnökségi tagságra hivatalból jelöltek a termékpálya bizottságok megválasztott elnökei (összesen 3 fő), az egyes termékpálya taggyűlések további 3-3 elnökségi tagot jelölnek. Az Elnökségbe valamennyi szekcióbizottság 1-1 tagot jelöl. A termékpálya taggyűlés arról, hogy kiket javasol az Elnökségbe, azon az ülésen dönt, amelyen a küldötteket választja a Küldöttgyűlésbe. Az Elnökség valamennyi tagja elnökségi testületi tagságából eredően azonos jogokkal és egy szavazati joggal rendelkezik.

 

68. Az Elnökség feladat- és hatásköre:

a) döntéshozatal a Szakmaközi Szervezet működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyeket jogszabály, a jelen Alapszabály, vagy a Szakmaközi Szervezet más szabályzata nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe;
b) a Küldöttgyűlés összehívása, határozatainak előkészítése;
c) az éves költségvetés és az éves munkaprogram elfogadása (amelynek során biztosítani kell a Szakmaközi Szervezet és annak szervei folyamatos, magas színvonalú működését, illetőleg az ehhez szükséges személyi, anyagi és tárgyi feltételeket);
d) a tagdíj mértékének és fizetési rendjének megállapítása;
e) a Szakmaközi Szervezet belső szabályzatainak elfogadása, amennyiben pedig valamely belső szabályzat elfogadása a Küldöttgyűlés kizárólagos hatásköre e szabályzat előkészítése és elfogadás céljából a Küldöttgyűlés elé terjesztése;
f) döntéshozatal bizottság felállításáról és a működésére vonatkozó szabályokról a jogszabályok és a jelen Alapszabály rendelkezéseinek keretei között;
g) a Küldöttgyűlés határozatainak előkészítése;
h) a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtása, illetőleg annak ellenőrzése;
i) részvétel az agrárpolitikai koncepciók kimunkálásában és a jogszabályalkotás folyamatában, a Szakmaközi Szervezet hivatalos álláspontjának kialakítása konkrét szakmai kérdésekben;
j) a szakmaközi szervezeti, illetve terméktanácsi funkciókból adódó konkrét feladatok ellátása;
k) a Titkárság irányítása és tevékenységének ellenőrzése;
l) döntés az ügyvezető igazgatóval megkötött munkaszerződés lényeges feltételeiről, a munkaviszony létrehozásáról;
m) döntéshozatal gazdasági társaság vagy egyéb jogi személy alapításáról, abba való belépésről, illetve tulajdonszerzésről, továbbá az ilyen tulajdonjog megszüntetéséről;
n) a szakmaközi szervezeti, illetve terméktanácsi elismertségből eredően az illetékes miniszterrel, illetőleg közigazgatási szervvel kötendő szerződés jóváhagyása;
o) döntés a tag tagsági viszonyának felfüggesztéséről, javaslattétel tagsági viszony kizárással történő megszüntetésére.

 

69. Az Elnökség határozatait elnökségi ülés megtartásával, vagy ülés tartása nélkül hozza. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik. Az Elnökséget 12 tagjának erre vonatkozó indítványára rendkívüli elnökségi ülés céljából ugyancsak össze kell hívni.

 

70. Az Elnökség ülését az elnök írásban, igazolható módon hívja össze oly módon, hogy a meghívót az Elnökség tagjai legkésőbb az ülés időpontját megelőző 8. napon kézhez vegyék. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül különösen ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Az Elnökség ülését az elnök vezeti. Az elnököt – akadályoztatása esetén – valamelyik alelnök helyettesíti, az elnök eseti döntése szerint. Az elnökségi ülés a Szakmaközi Szervezet tagjai számára nyilvános. A meghívó a napirendi pontokat tartalmazza. Az Elnökség bármely ülésén meghatározhatja következő ülése időpontját, ebben az esetben a külön írásbeli meghívás mellőzhető. Sürgős (rendkívüli) esetben az Elnökség rövid úton (telefon, szóbeli értesítés) is összehívható.

 

71. Az Elnökség ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni a Felügyelőbizottság elnökét és az Etikai Bizottság elnökét. Az Elnökség ülésére az elnök saját hatáskörben, tanácskozási joggal a Szakmaközi Szervezet bármely tagját vagy a Szakmaközi Szervezeten kívüli személyt meghívhat.

 

72. Az Elnökség akkor határozatképes, ha szabályosan összehívott ülésén legalább 10 fő elnökségi tag jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülés 30 napon belüli újbóli összehívása iránt az elnök intézkedni köteles.

 

73. Az Elnökség – ha a jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik – határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, azonban az Elnökség bármely elnökségi tag javaslatára, egyszerű szótöbbséggel bármely kérdésben titkos szavazást rendelhet el abban az esetben is, ha valamely kérdésben a jelen Alapszabály egyébként nyílt szavazást ír elő. Ha valamely indítvány nem kapott többséget, akkor azt elutasítottnak kell tekinteni.

 

74. Ha valamely – a termékpályát érintő vagy annak működésére vonatkozó – határozathozatal az Elnökség hatásköre, az Elnökség döntését a termékpálya bizottság és az érintett szekcióbizottság vagy szekcióbizottságok állásfoglalásának meg kell előznie. A termékpálya bizottság és az érintett szekcióbizottság(ok) valamennyi kérdésben az Elnökség határozatát megelőzően kötelesek egyeztetni és lehetőség szerint megállapodni (konszenzus). Az Elnökség csak abban az esetben hozhat a kialakult konszenzustól különböző határozatot, ha azt előzetesen az érintett termékpálya bizottság és a szekcióbizottság(ok) ismételten megvitatta (megvitatták). Sürgős esetben az Elnökség a jelen rendelkezéstől eltérhet, azonban az eltérést az elnökségi határozatban kifejezetten indokolni kell.

 

75. Az Elnökség üléseiről emlékeztetőt kell készíteni, amelyet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

 

76. Az Elnökség működésének rendjére mögöttes szabályként a Küldöttgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az Elnökség esetében a megismételt Küldöttgyűlés határozatképességére vonatkozó szabály (Alapszabály 57. pont) nem alkalmazható.

 

76/A. Az Elnökség ülése elektronikus hírközlő eszköz útján, vagy más – személyazaonosítást lehetővé tevő – elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható. Az ülésezésre, döntéshozatalra vonatkozó részletszabályokat az elnök határozza meg és közli a meghívóban. Az elnök az ülésezésre és a döntéshozatalra vonatkozóan csak olyan technikai megoldást rendelhet el, amely széles körben elterjedt, és amelynek alkalmazása valamennyi elnökségi tag és meghívott számára biztosított, illetve díjmentesen elérhető. Az elektronikus eszköz alkalmazása nem eredményezheti azt, hogy az Elnökség bármely tagja számára aránytalan terhet jelentsen az ülésen való részvétel. Az ülésen való jelenlétre vonatkozóan meg kell határozni az igénybe vehető, a tagok azonosítását, és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt biztosító elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat, továbbá a személyazonosság igazolásának módját. Az ülésről készült emlékeztető tartalmazza az ülésen elektronius hírközlő eszköz útján részt vett személyek adatait is.

 

76/B. A jelen Alapszabály azt nem teszi lehetővé, hogy az Elnökség tagja olyan elnökségi ülésen, amelyet nem elektronikus hírközlő eszköz útján tartott ülésként hívtak össze, elektronikus hírközlési eszköz útján vegyen részt.

 

77. Az Elnökség tagjai részére a Küldöttgyűlés tiszteletdíjat állapíthat meg. Ennek hiányában tevékenységüket társadalmi feladatként látják el, de ezzel összefüggésben felmerülő költségeik megtérítésére igényt tarthatnak.

 

78. Az ülés tartása nélküli határozat meghozatalának (a továbbiakban: írásbeli szavazás) elrendelése az elnök kizárólagos hatásköre. Nincs helye írásbeli szavazás elrendelésének azokban az esetekben, amikor az Alapszabály vagy belső szabályzat titkos szavazást ír elő, illetve amikor az Elnökség a jelen Alapszabály 68. pont c) d), l) – o) pontjaiban meghatározott feladat -és hatáskörét gyakorolja. Az írásbeli szavazásra vonatkozó szabályokat az elektronikus szavazásra is megfelelően alkalmazni kell, illetve biztosítani kell, hogy a jogosult elektronikus úton gyakorolhassa szavazati jogát, ha szavazatát időbélyegzővel és hitelesített digitális aláírással látja el.

 

79. Ha az Elnökség bármelyik tagja írásban kéri, és az ülés megtartása nem veszélyezteti a Szakmaközi Szervezet érdekeit vagy hatékony működését, írásbeli szavazás helyett az Elnökség ülését össze kell hívni a határozattervezet megtárgyalására.

 

80. Írásbeli szavazás során az Elnökség akkor határozatképes, ha a szavazás időtartama alatt a szavazati joggal rendelkező tagok legalább fele érvényes szavazójegyet ad le a jelen Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően. Az írásbeli szavazás technikai feltételeinek kiírásáról a szavazás megszervezéséről és lebonyolításáról az ügyvezető igazgató a Titkárság útján gondoskodik. A szavazati joggal rendelkezők részére a Titkárság adja meg azokat a szükséges információkat, amelyek szükségesek a szavazati jog megalapozott gyakorlásához.

 

81. Az írásbeli szavazásra előterjesztett határozat-tervezetet és annak mellékleteként az elnök vagy az ügyvezető igazgató által aláírt és lepecsételt, vagy más módon hitelesített szavazójegyet írásban, igazolható módon kell eljuttatni az Elnökség tagjaihoz. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül különösen ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Az ügyvezető igazgató gondoskodik a kézhezvétel, illetőleg annak megkísérlése nyilvántartásáról. Az írásbeli szavazás elrendeléséről az Elnökség szavazásra jogosult tagjait írásban, igazolható módon értesíti az ügyvezető igazgató. A szavazati jogot a hitelesített szavazójegy felhasználásával kell gyakorolni. Azt a – jogvesztő jellegű – határidőt, ameddig a szavazati jog gyakorolható, a szavazójegyen fel kell tüntetni. A szavazati jog gyakorlására a szavazójegy kézhezvételét követően – lehetőség szerint – legalább 8 napos időtartamot biztosítani kell a szavazásra jogosultak számára. Az ennél rövidebb határidőt külön és kifejezetten, írásban kell indokolni.

 

82. Az ügyvezető igazgató valamennyi beérkező szavazójegyet ellátja aláírásával és pecsétjével, továbbá feltünteti a szavazójegyen annak beérkezésének időpontját. A szavazásra biztosított határidő leteltét követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 órán belül az ügyvezető igazgató lezárja azt a listát, amelyen feltünteti, hogy az Elnökség tagjai közül név szerint ki gyakorolta szavazati jogát, megállapítja a szavazás eredményét.

 

83. A szavazójegyen a határozati javaslat alatt az „egyetértek”, „nem értek egyet”, és „tartózkodom” feliratok szerepelnek. A tartózkodás le nem adott szavazatnak minősül. A szavazás akkor érvényes, ha egyértelműen megállapítható a feliratok egyikének megjelölése. Érvénytelen az a szavazat, amelyből nem állapítható meg egyértelműen a szavazó szándéka, így különösen, ha a szavazó több választ jelölt be, vagy egyiket sem jelölte meg, illetve nem állapítható meg a szavazó személye, a szavazójegyet nem írta alá, vagy azt egyértelműen nem a szavazásra jogosult írta alá.

 

84. A szavazatszámlálásról, illetőleg a szavazás eredményéről az ügyvezető igazgató jegyzőkönyvet vesz fel, és szükség esetén megküldi a Szakmaközi Szervezet elnökének. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az írásbeli szavazással eldöntendő, határozathozatalt igénylő kérdéseket,
b) a határozat-tervezetet,
c) az Elnökség azon tagjainak megnevezését, akiknek a határozat-tervezet megküldésre került,
d) a leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodók számát,
e) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,
f) a szavazás érvényességének vagy érvénytelenségének megállapítását,
g) a szavazás eredményét.

 

85. A jegyzőkönyvben megállapított határozatot az ügyvezető igazgató a szavazás eredményének megállapítását követő három munkanapon belül megküldi az Elnökség tagjainak. Az ügyvezető igazgató a szavazójegyeket a határozatnak az Elnökség tagjai részére történt megküldéstől számított 90 napig köteles megőrizni, ezt követően megsemmisíteni. A jegyzőkönyvbe az Elnökség bármely tagja betekinthet, és a benne foglaltakról az ügyvezető igazgató által hitelesített másolatot kérhet.

 

A Titkárság, az ügyvezető igazgató

86. Az Elnökség a Szakmaközi Szervezet ügyviteli feladatainak végzésére és a szakmai feladatok folyamatos ellátására végrehajtó szervként Titkárságot működtet. A Titkárságot az ügyvezető igazgató vezeti.

 

87. A Titkárság feladata:

a) folyamatos szakmai munkát végez a jelen Alapszabály és a Szakmaközi Szervezet belső szabályzatai szerint, továbbá a Küldöttgyűlés és az Elnökség által meghatározott feltételeknek és határozatoknak megfelelően;
b) biztosítja a Szakmaközi Szervezet és az Elnökség, valamint a termékpálya bizottságok és a szekcióbizottságok működésének tárgyi és adminisztratív feltételeit;
c) nyilvántartja a Szakmaközi Szervezet szervei által hozott határozatokat, azok teljesítésének módját;
d) gondoskodik az Elnökség által kiadott anyagok megküldéséről;
e) gondoskodik a Szakmaközi Szervezet pénzeszközeinek jogszerű kezeléséről;
f) kialakítja és működteti a Szakmaközi Szervezet feladatainak ellátását biztosító információs rendszert;
g) részt vesz a termékpálya bizottságok és a szekcióbizottságok közötti egyeztetésben és információ közvetítésben;
h) ellátja a Küldöttgyűlés, az Elnökség, a termékpálya taggyűlések, a termékpálya bizottságok és a szekcióbizottságok működésével kapcsolatos adminisztratív és ügyviteli teendőket.

 

88. A Szakmaközi Szervezet ügyviteli szervezetének alkalmazottai munkájukat munkaviszony keretében végzik. A Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója egyes feladatok ellátására – írásban, az Elnökség vonatkozó határozatának vagy határozatainak feltételei szerint – megbízási vagy vállalkozási szerződést köthet annak érdekében, hogy az e szerződések keretében a Szakmaközi Szervezet részére nyújtott szolgáltatások segítsék a Szakmaközi Szervezet eredményes tevékenységét.

 

89. Az ügyvezető igazgató a Szakmaközi Szervezettel munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő. Az ügyvezető igazgató fölött a munkáltatói jogokat – a munkaviszony létrehozásának kivételével – az elnök önállóan gyakorolja. Az ügyvezető igazgatóval munkaszerződést csak azt követően lehet kötni, hogy a szerződés megkötését nyílt szavazással támogatta az Elnökség. Az ügyvezető igazgató munkaviszonyát rendes vagy azonnali hatályú felmondás útján az elnök jogosult megszüntetni, ha ezt az Elnökség előzetesen jóváhagyta. Az ügyvezető igazgató önállóan, általános hatáskörrel, korlátozás nélkül jogosult a Szakmaközi Szervezet képviseletére (szervezeti képviselőként jegyzi a Szakmaközi Szervezetet). Az ügyvezető igazgató – a Szakmaközi Szervezet jelen Alapszabályának és szabályzatai rendelkezéseinek keretei között, az Elnökség hozzájárulásával – meghatározza a Titkárság szervezeti felépítését, működési rendjét. A jelen Alapszabály szabályozásának keretei között az ügyvezető igazgató gyakorolja a Titkárság dolgozói felett a munkáltatói jogokat, így különösen meghatározza a dolgozók munkaköri leírását.

 

A termékpálya taggyűlés és a termékpálya bizottság

90. A termékpálya taggyűlés a vetőmagágazaton belül azonos szakterületen (termékpályán) tevékenykedő tagok (fajtatulajdonosok, vetőmag-szaporítók, vetőmag-forgalmazók) összességéből álló testületi szerv. A termékpálya taggyűlés fő feladatai: a Szakmaközi Szervezet termékpályára vonatkozó tevékenységének folytatása, a termékpálya bizottság, továbbá a szekcióbizottságok, valamint a termékpálya taggyűlés küldötteinek megválasztása, akik (amelyek) a Szakmaközi Szervezet Küldöttgyűlésében képviselik a termékpályához tartozó tagokat. A termékpálya taggyűlés dönt arról is, hogy a termékpálya képviseletének céljából kiket javasol az Elnökségbe.

 

91. A termékpálya bizottság elnökét természetes személyként, a bizottság tagjai közül a bizottság titkos szavazással maga választja meg, egyszerű szótöbbséggel. A termékpálya bizottság elnökévé választható a bizottság természetes személy tagja, vagy a bizottság tagjává választott szervezet képviselője, de ez utóbbi esetben is természetes személyként. Ha termékpálya bizottság elnökének megbízatása bármilyen okból megszűnik, a termékpálya bizottság tagjai sorából, titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel új elnököt választ a mandátumból hátra lévő időszakra.

 

92. A termékpálya taggyűlés ülését a termékpálya bizottság elnöke vagy az általa megbízott személy vezeti. A termékpálya taggyűlés működésére – különösen az összehívásra, a határozatképességre, a határozathozatal módjára – a Küldöttgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a Szakmaközi Szervezet belső szabályzata azonban ettől eltérően rendelkezhet és az egyes termékpálya taggyűlések működésére – az érintett termékpálya taggyűlés egyetértésével – eltérő szabályokat is megállapíthat.

 

93. A Szakmaközi Szervezet tagjai belépéskor nyilatkoznak arról, hogy melyik termékpálya taggyűlés tagjai lesznek. Tevékenység-módosítás esetén a tag írásban kérheti, hogy a továbbiakban másik termékpálya taggyűlés tagja legyen. Az Elnökség mandátumának lejártát megelőző 3 hónappal ilyen jellegű módosításnak nincs helye. A határidő jogvesztő jellegű.

 

94. A termékpálya taggyűlés – egyszerű szótöbbséggel hozott, előzetes döntése szerint nyílt vagy titkos szavazás útján, eseti döntése szerint jelöltenkénti vagy listás szavazással – választja meg 5 évi, határozott időtartamra a 14 tagú termékpálya bizottságot és 5 fő póttagot a termékpálya bizottságba. A jelen Alapszabály lehetőséget ad arra, hogy a termékpálya taggyűlés – a rövid időszakon belüli összehívás elkerülése érdekében – bármely (a hatáskörébe tartozó) tisztség betöltésére póttisztségviselőt válasszon kizárólag arra az esetre, ha a tisztségviselőt a Szakmaközi Szervezet elnökévé választják a soron következő Küldöttgyűlésen, de legkésőbb 120 napon belül. A termékpálya bizottság megválasztásakor, illetőleg a jelöltállítás során figyelemmel kell arra lenni, hogy a termékpálya bizottság két-két tagja képviseli a termékpálya bizottságot az egyes szekcióbizottságokban. A termékpálya bizottság folyamatos tevékenységével biztosítja, hogy a termékpályán érdekelt tagok érdekei mind a Szakmaközi Szervezeten belül, mind azon kívül – különösen a szakpolitika és a szakigazgatás szintjén – érvényesüljenek. A termékpálya bizottság a Szakmaközi Szervezet azon szerve, amelyben a Szakmaközi Szervezet az adott termékpályára vonatkozó szakmai tevékenységét folytatja.

 

95. A termékpálya bizottság – az Elnökség egyetértésével – a termékpálya taggyűlés határozatának keretei között, a termékpályához tartozó tagok létszámának és szakmai tagozódásának megfelelően alakítja ki azt a szervezeti rendszert, amely a Szakmaközi Szervezetnek a termékpályára vonatkozó szakmai tevékenysége hatékonyságát biztosítja (különösen: bizottságok, területi tagozódás). Ez a szervezeti rendszer, amely a termékpálya bizottság – mint a Szakmaközi Szervezeten belül az adott termékpálya elsődleges szakmai döntéshozó szerve – döntéseit előkészíti és végrehajtja. A termékpálya bizottság tagjai egyeztetik szakmai tapasztalataikat, egyeztetik és összehangolják álláspontjukat egységes gyakorlatuk kialakítása érdekében, különösen a szakmai szokások kialakítása és a tevékenységüket szabályozó és érintő jogszabályok értelmezése területén.

 

96. Együttműködésben a Szakmaközi Szervezet elnökével és az ügyvezető igazgatóval a termékpálya bizottság elnöke gondoskodik arról, hogy a Szakmaközi Szervezet tevékenységét és a szakmai információkat – ideértve a termékpálya bizottság egyes kérdésekben vagy kérdéscsoportokban kialakított álláspontját – a Szakmaközi Szervezet valamennyi tagja megismerhesse.

 

97. A Fajtatulajdonosok Termékpálya Bizottsága a fajtatulajdonosi érdekkör, mint termékpálya működésében érdekelt tagokat tömöríti.

 

98. A Vetőmag-szaporítók Termékpálya Bizottsága a vetőmag-szaporítás, mint termékpálya működésében érdekelt tagokat tömöríti.

 

99. A Vetőmag-forgalmazók Termékpálya Bizottsága a vetőmagforgalmazás, mint termékpálya működésében érdekelt tagokat tömöríti.

 

100. A termékpálya bizottság elnöke szervezi a Szakmaközi Szervezet tevékenységét az adott termékpálya bizottságban. A termékpálya bizottság elnöke feladatai eredményes ellátása érdekében a termékpálya bizottság bármely tagját felkérheti adott feladat ellátására, illetőleg javasolhatja a termékpálya bizottság ülésének, hogy adott tevékenységgel vagy tisztséggel bízza meg a termékpálya bizottság valamely tagját.

 

101. A termékpálya bizottság elnöke képviseli a Szakmaközi Szervezet Elnökségében, illetve más termékpálya bizottság ülésén és az egyéb testületi szervek ülésén annak a termékpálya bizottságnak az érdekeit és álláspontját, amelyet vezet, a Szakmaközi Szervezet elnökével és ügyvezető igazgatójával együttműködve koordinálja a Szakmaközi Szervezet termékpályára vonatkozó tevékenységét. Ha a termékpálya bizottság elnökét nem választják az Elnökség tagjává, tanácskozási joggal meg kell hívni az Elnökség ülésére.

 

102. A termékpálya bizottság a hatáskörébe tartozó bármely feladat végrehajtása – különösen a termékpályához tartozó, vagy ahhoz kapcsolódó kérdéskör, vagy szakmai probléma megoldása, a megoldás előkészítése, érdekfeltárás, egyeztetés – céljából állandó, vagy eseti bizottságot hozhat létre. A bizottság létrehozására vonatkozó határozat tartalmazza a bizottság jellegét (eseti vagy állandó), megjelöli tagjait, vezetőjét, célját, feladatait, tevékenységét, működésének időtartamát.

 

103. A termékpálya bizottságok működésének eljárási rendjére, különösen döntéshozatali eljárására – ha a jelen Alapszabály, vagy a Szakmaközi Szervezet más belső szabályzata eltérően nem rendelkezik – az Elnökségre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

 

104. A termékpálya bizottság – elnökének vagy más, az elnök vagy a termékpálya bizottság által megbízott tagjának útján – a szakmai stratégiai és a konkrét kérdésekben kialakított álláspontjáról egyaránt folyamatosan és (amennyiben ennek jelentősége van) határidőben köteles tájékoztatni a Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatóját. A Szakmaközi Szervezet elnöke, illetve ügyvezető igazgatója sürgős esetben is köteles egyeztetni az érintett termékpálya bizottság elnökével, illetve a szekcióbizottság(ok) tagjaival.

 

105. A termékpálya bizottság elnöke, vagy akit a termékpálya bizottság, illetve annak elnöke erre állandó vagy eseti jelleggel feljogosít, a termékpálya bizottságot érintő kérdésekben a termékpálya bizottság képviseletében önálló termékpálya bizottsági véleményt nyilváníthat harmadik személy irányában is, ez a vélemény azonban – a Szakmaközi Szervezet Elnökségének, elnökének vagy ügyvezető igazgatójának határozata, illetve írásbeli nyilatkozata hiányában – nem tekinthető a Szakmaközi Szervezet álláspontjának.

 

A szekcióbizottságok

106. Valamennyi szekcióbizottság működésének az a célja, hogy az egyes termékpálya bizottságok, illetve a Szakmaközi Szervezet Elnökségének határozatait fajcsoport-specifikusan is előkészítse, valamint a határozat-tervezeteket ebből a szempontból véleményezze. A 6 főből álló szekcióbizottságokba valamennyi termékpálya taggyűlés 2-2 tagot, a 12 főből álló szekcióbizottságokba 4-4 tagot és ugyanennyi póttagot választ. A póttagokra a termékpálya bizottság póttagjaira vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. A szekcióbizottságok tagjai az adott fajcsoportban fejtenek ki a vetőmagágazathoz tartozó tevékenységet. A szekcióbizottságok részt vesznek az adott faj (fajcsoport) középtávú és hosszútávú, vetőmagágazathoz tartozó fejlesztési stratégiájának kidolgozásában.

 

107. A 6 főből álló szekcióbizottság akkor határozatképes, ha ülésén legalább 4 tagja, a 12 főből álló szekcióbizottság pedig abban az esetben, ha ülésén legalább 7 tagja jelen van.

 

108. A szekcióbizottság elnökét a szekcióbizottság választja meg tagjai sorából, titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel. A szekcióbizottság folyamatos és hatékony működtetéséért a szekcióbizottság elnöke a felelős. A szekcióbizottság elnöke önálló döntési hatáskörrel nem rendelkezik, feladata kizárólag a szekcióbizottság folyamatos működésének szervezése és – konkrét szekcióbizottsági döntés keretei között, eseti felhatalmazás alapján – a szekcióbizottság képviselete.

 

109. A szekcióbizottságok működésére és eljárási rendjére, különösen döntéshozatali eljárására – ha a jelen Alapszabály, vagy a Szakmaközi Szervezet más belső szabályzata eltérően nem rendelkezik – a termékpálya bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

 

Állandó és eseti bizottságok

 

110. A Küldöttgyűlés és az Elnökség állandó és ideiglenes bizottságok megalakításával és működtetésével segítheti a Szakmaközi Szervezet céljainak elérését és feladatai ellátását. A bizottságok működésére vonatkozó részletes szabályokat – a Szakmaközi Szervezet belső szabályzatainak keretei között – az Elnökség határozza meg.

 

111. A Szakmaközi Szervezet Felügyelőbizottságát és Etikai Bizottságát kötelező megalakítani és folyamatos működésüket biztosítani.

 

112. Az állandó és az eseti bizottságok működésük rendjét – az Alapszabály keretei között – maguk határozzák meg.

 

A Felügyelőbizottság

113. A Felügyelőbizottság feladata, hogy az ügyvezetést ellátó Elnökséget a Szakmaközi Szervezet érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze. A Felügyelőbizottság munkája során a Szakmaközi Szervezetnél keletkezett valamennyi iratba betekinthet és bármely szervtől adatot, felvilágosítást kérhet.

 

114. A Felügyelőbizottság 5 tagból áll. Tagjait a Küldöttgyűlés választja, 5 évi időtartamra.

 

115. A Felügyelőbizottság elnökét a Felügyelőbizottság tagjai egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással maguk közül választják meg. A Felügyelőbizottság elnöke irányítja a Felügyelőbizottság munkáját. A Felügyelőbizottság elnökét távolléte esetén a Felügyelőbizottság által esetileg kijelölt tag helyettesíti.

 

116. A Felügyelőbizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik.

 

117. A Felügyelőbizottság határozatképes, ha az ülésen legalább 3 tagja jelen van. Állásfoglalásait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a szavazásra bocsátott határozati javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

 

118. A Felügyelőbizottság közvetlenül a Küldöttgyűlés alárendeltségében működik, tevékenységéről a Küldöttgyűlés előtt szükség szerint köteles beszámolni. A Felügyelőbizottság az ügyrendjét maga fogadja el. A Felügyelőbizottságot a Küldöttgyűlés bármikor, eseti jelleggel is megbízhatja valamely feladat elvégzésével.

 

119. Egyebekben a Felügyelőbizottságra az Elnökségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

 

Az Etikai Bizottság

120. Az Etikai Bizottság a tagok Etikai Kódexben foglalt kötelezettségének teljesítése felett gyakorol általános felügyeletet, illetőleg eseti jelzések alapján kivizsgálja a kifogásolt cselekményeket és dönt az etikai morálba ütköző magatartások alapfokú szankcionálásáról. Eljárása során a tagoknál keletkezett és az üggyel összefüggő iratokba betekinthet, a tisztázás érdekében személyes meghallgatást is lefolytathat. Az eljárás során tudomására jutott, de azzal nem összefüggő tényeket, adatokat hivatali titokként tartozik kezelni.

 

121. Az Etikai Bizottság 5 tagból áll. Tagjait a Küldöttgyűlés választja, 5 évi időtartamra.

 

122. Az Etikai Bizottság elnökét az Etikai Bizottság tagjai egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással maguk közül választják meg. Az Etikai Bizottság elnöke irányítja az Etikai Bizottság munkáját. Az Etikai Bizottság elnökét távolléte esetén az Etikai Bizottság által esetileg kijelölt tag helyettesíti.

 

123. Az Etikai Bizottság üléseit az ügyek felmerülésekor, azok tisztázására, megvitatására és az állásfoglalás jogszerű kialakítására szükséges idő függvényében tartja.

 

124. Az Etikai Bizottság tevékenységéért a Küldöttgyűlés felé tartozik felelősséggel, melynek beszámol a végzett munkájáról. Eseti ügyben hozott döntéseiről az Elnökséget – mint operatív szervet és felülvizsgálati fórumot – köteles írásban tájékoztatni.

 

125. Egyebekben az Etikai Bizottságra a Felügyelőbizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

 

Az elnök és az alelnökök jogállása, a Szakmaközi Szervezet képviselete

126. A Szakmaközi Szervezet elnökét a Küldöttgyűlés választja meg erre a tisztségre, legfeljebb 5 évi határozott időtartamra. A Szakmaközi Szervezet elnöke más tisztséget nem viselhet a Szakmaközi Szervezetben, az elnökké választással a megválasztott elnök valamennyi tisztsége és megbízatása megszűnik a Szakmaközi Szervezetben. Ha a jelen Alapszabály a pótlásra más lehetőséget nem nyújt, illetőleg a pótlás más módon nem megoldott, legkésőbb 60 napon belül sort kell keríteni az ily módon megüresedett tisztség vagy tisztségek betöltésére.

127. A Szakmaközi Szervezet elnöke a Szakmaközi Szervezet önálló, általános hatáskörű, teljes körű törvényes képviselője. Az elnök feladat- és hatásköre:

) szervezi és irányítja az Elnökség tevékenységét;
) összehívja és vezeti az Elnökség ülését;
) teljes körűen és átfogóan, önállóan képviseli a Szakmaközi Szervezetet harmadik személlyel szemben;
) az ügyvezető igazgató felett – a munkaviszony létrehozásának kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogokat és ellátja a Titkárság feletti felügyeletet;
) szervezi és ellenőrzi az Alapszabály rendelkezéseinek betartását, továbbá a Küldöttgyűlés, illetve az Elnökség határozatainak végrehajtását;
) rendszeresen beszámol az Elnökségnek az elnökségi ülések között végzett munkáról;
) összehangolja a Szakmaközi Szervezet tisztségviselőinek tevékenységét;
) az Elnökség elé terjeszti a pénzügyi tervet (költségvetést) és a munkaprogramot;
) a Szakmaközi Szervezet tevékenységéről szóló éves beszámolót – ezen belül az Elnökségnek a Szakmaközi Szervezet vagyoni helyzetéről szóló jelentését – előzetes jóváhagyás céljából az Elnökség elé, ezt követően elfogadás céljából a Küldöttgyűlés elé terjeszti.

 

128. A Szakmaközi Szervezet alelnöke az elnököt segíti feladatellátása során. Az alelnök elvégzi továbbá a jelen Alapszabályban, vagy a Szakmaközi Szervezet más belső szabályzatban meghatározott feladatokat. A Szakmaközi Szervezet alelnöke nem látja el a Szakmaközi Szervezetnek sem a törvényes, sem a szervezeti képviseletét. A Szakmaközi Szervezet alelnökét a Küldöttgyűlés választja meg erre a tisztségre, legfeljebb 5 évi határozott időtartamra. Alelnökké választható az Elnökség természetes személy tagja, továbbá az a természetes személy, aki az Elnökségbe megválasztott jogi személy tag állandó képviselője. Minden további nyilatkozat nélkül megszűnik az alelnök megbízatása, ha
129. a) az alelnök elnökségi testületi tagsági viszonya megszűnik, az elnökségi tagsági viszony megszűnésével;
130. b) annak a jogi személynek szűnik meg az elnökségi tagsági viszonya, amelynek az alelnökké választott személy az állandó képvidselője, az elnökségi tagsági viszony megszűnésével;
131. c) ha a jogi személy elnökségi tag úgy határoz, hogy változik állandó képviselőjének személye az Elnökségben, az állandó képviseleti megbízás megszűnésével.

Az új alelnököt az illetékes termékpálya bizottság javaslatára a Küldöttgyűlés válaszja meg.

 

129. A Szakmaközi Szervezetet a Szakmaközi Szervezet elnöke vagy az ügyvezető igazgató önállóan, teljes jogkörrel, általános hatáskörrel, korlátozás nélkül képviseli, ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is.

 

IX. KIZÁRÓ ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

130. Nem lehet a Szakmaközi Szervezet elnöke, alelnöke, az Elnökség tagja, Felügyelőbizottságának tagja, az Etikai Bizottság tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

 

131. Nem lehet a Szakmaközi Szervezet elnöke, alelnöke, az Elnökség tagja, Felügyelőbizottságának tagja, az Etikai Bizottság tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

 

132. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet a Szakmaközi Szervezet elnöke, alelnöke, az Elnökség tagja, Felügyelőbizottságának tagja, az Etikai Bizottság tagja az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

133. A Szakmaközi Szervezet elnöke, az Elnökség tagja, az Etikai Bizottság tagja az elnöknek, illetve az Elnökség bármelyik tagjának továbbá az Etikai Bizottság tagjának közeli hozzátartozója nem lehet a Felügyelőbizottság tagja.

 

134. A Felügyelőbizottság tagja, illetve közeli hozzátartozója nem lehet a Szakmaközi Szervezet elnöke, az Elnökség tagja, az Etikai Bizottság tagja.

 

135. A Szakmaközi Szervezet elnöke, alelnöke, az Elnökség tagja, a Felügyelőbizottság tagja, az Etikai Bizottság tagja tisztségekkel összeegyeztethetetlen, ha e jogviszonyának hatálya alatt úgy sért jogszabályt, a jelen Alapszabályt, vagy a Szakmaközi Szervezet határozatát, hogy az a Szakmaközi Szervezet céljával összeegyezhetetlen, vagy nyilvánvalóan sérti a Szakmaközi Szervezet céljait, érdekeit.

 

X. PÉNZÜGYI GAZDÁLKODÁS, VAGYON

136. A Szakmaközi Szervezet az Elnökség által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik, a mindenkor hatályos, a civil szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi és számviteli szabályok betartásával.

 

137. A Szakmaközi Szervezet vagyonához tartoznak a tulajdonában, valamint a használatában lévő vagyontárgyak, továbbá jogszerű követelések. A Szakmaközi Szervezet vagyonát céljainak megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. A Szakmaközi Szervezet tartozásáért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a Szakmaközi Szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

138. A Szakmaközi Szervezet a bevételeivel – amely alapvetően a tagok által megfizetett tagdíjakból és egyéb bevételekből áll – és vagyonával önállóan gazdálkodik.

 

139. A Szakmaközi Szervezet bevételei:

a) tagdíjak,
b) más szervezetek (az állam, az Európai Unió és tagállamai, valamint erre jogosított állami szervezetek) által rendelkezésre bocsátott pénzeszközök, ideértve a pályázaton elnyert pénzeszközöket is,
c) a Szakmaközi Szervezet tevékenységből befolyó saját bevételek,
d) a közös kockázatviseléshez kapcsolódó befizetések, intervenciós alapok,
e) adományok,
f) egyéb pályázatokon nyert összegek.

 

140. A Szakmaközi Szervezet céljainak és feladatainak megvalósítása, a Szakmaközi Szervezet működésének biztosítása érdekében vállalkozási (szolgáltatás-nyújtási) tevékenységet végezhet. A Szakmaközi Szervezet tagjai részére a szolgáltatásokat – eseti döntés szerint térítésmentesen vagy önköltségen –, harmadik személyek részére piaci alapon nyújtja. A Szakmaközi Szervezet által nyújtott szolgáltatások kizárólag a jelen Alapszabályban meghatározott célok és feladatok elérését, illetőleg végrehajtását szolgálhatják.

 

141. A Szakmaközi Szervezet az agrárpiaci szabályozás keretei között nyújtott támogatás kiegészítésére saját pénzügyi alapot hozhat létre.

 

142. A Szakmaközi Szervezetet, illetve annak tevékenységét tagjain kívüli harmadik személyek is támogathatják pénzügyi eszközökkel vagy a Szakmaközi Szervezet részére nyújtott ingyenes vagy kedvezményes vagyoni értékű szolgáltatással.

 

143. A Szakmaközi Szervezet gazdálkodására egyebekben a az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit és a vonatkozó egyéb jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

 

XI. Adatvédelmi szabályok

144. A Szakmaközi Szervezet Elnöksége Adatvédelmi Szabályzatot alkot, amelyben a vonatkozó európai uniós szabályozásnak és a magyar jogszabályoknak megfelelően szabályozza a Szakmaközi Szervezet adatvédelmét és adatkezelését.

 

145. A személyes adat jogosultjának hozzájárulásán alapuló adatkezelés feltétele, hogy a személyes adat jogosultja a személyes adatok kezeléséhez a Szakmaközi Szervezettel létrejövő tagsági jogviszonyát, vagy partneri szerződéses jogviszonyát megelőzően a Szakmaközi Szervezet adatkezelési tájékoztatóját, a Szakmaközi Szervezet adatkezelésének célját, illetve az adatkezelés tényét, valamint a megismerni és kezelni kívánt adatok körét elismerje, és az adatkezeléshez hozzájáruljon a Szakmaközi Szervezet számára a vonatkozó írásbeli nyilatkozat aláírásával.

 

146. Amennyiben a személyes adatok jogosultja a személyes adatai kezeléséhez nem járul hozzá, vagy megtagadja a vonatkozó írásbeli nyilatkozat aláírását, úgy a Szakmaközi Szervezet tagsági, partneri szerződéses jogviszonyt az érintett természetes személlyel vagy jogi személlyel illetve egyéb szervezettel nem létesíthet. A személyes adat jogosultja hozzájárulását bármikor visszavonhatja. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét. A személyes adatok kezeléséhez adott hozzájárulás visszavonásával a Szakmaközi Szervezet köteles a személyes adatkezeléshez, mint előfeltételhez kapcsolódó tagsági, partneri szerződéses jogviszony megszüntetésére. A tagsági jogviszony esetében ennek oka, hogy a Szakmaközi Szervezetnek a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenysége a szükséges és okszerű adatkezelés nélkül nem biztosítható.

 

XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

147. A jelen Alapszabályban és a Szakmaközi Szervezet más szabályzataiban, illetőleg az ezek alapján hozott önkormányzati határozatokkal nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

148. A jelen Alapszabályt egységes szerkezetben, nyílt szavazás útján fogadta el a Szakmaközi Szervezet Küldöttgyűlése 2022. május 05. napján tartott ülésén.

Budapest, 2022. október 11.

Takács Géza
elnök