CSAPAT NÉLKÜL NEM MEGY: AZ IGAZI SIKER A GAZDÁK POZITÍV VISSZAJELZÉSE

Dr. Láng László kapta 2023-ban a Vetőmag Szövetség-díjat. A szakembert több évtizedes búzanemesítői és kutatói életpályája eredményeiért, a szövetségben végzett kiemelkedő munkájáért és a magyar vetőmagágazat érdekében vállalt, nemzetközi szinten is elismert tevékenységéért díjazta a testület elnöksége.

Családi indíttatás segítette, esetleg emiatt választotta, hogy növénynemesítéssel foglalkozzon?

Édesapám növénytermesztési professzor volt, így akár beszélhetünk családi mintáról is, de mikor elkezdtem dolgozni, nem sokat tudtam a növénynemesítésről. A munkahelyemen ismerkedtem meg ennek csínjával bínjával. Ettől kezdve folyamatosan képeztem magam, részt vettem különböző továbbképzéseken, hogy minél naprakészebb legyen a tudásom.

A Balaton-parti iskolától hosszú út vezetett a nemesítésig?

Keszthelyre jártam gimnáziumba, majd a gödöllői egyetemen diplomáztam növénytermesztési mérnökként. A nemesítési intézetben dolgoztam, ahol megtanultam, hogy a fajta semmit sem ér, ha nem jut el a termelőkhöz. Magas szaporulati fokú vetőmagokat állítottunk elő, és a partnergazdaságokban ezeket továbbszaporították. Napi kapcsolatunk volt a termelőkkel, a vetőmagtermelő gazdaságokkal és a terméktanáccsal is.

2006-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Az Akadémia martonvásári kutatóintézetében évtizedeken át dolgozott. Az ország búza-vetésterületének több mint felén az Ön közreműködésével nemesített búzafajtákat termelik. Mit tapasztal, sok minden változott az évek alatt a szakmájában?

Az utóbbi időben hatalmas fejlődés zajlott le, rengeteg gép, műszer jelent meg, a tudományos ismeretanyaggal hatékonyabbá, gyorsabbá vált a munka. Ma már fizikailag könnyebb a nemesítés folyamata, de nagyobb a konkurencia, ami viszont nehezebbé teszi azt. Mi csak kalászos gabonákkal foglalkoztunk, kilenc fajt nemesítettünk, például búzát, tritikálét, durumbúzát, árpát vagy éppen tönkölybúzát. A növénynemesítés olyan hosszú távú kutatási terület, amit a nemesítők nem nulláról kezdenek, mindenki csatlakozik egy folyamatban lévő nemesítési programhoz. Igazi csapatmunkára van szükség, hogy egy növény nemesítése sikeres lehessen.

Harminc évvel ezelőtt a magyar vetőmag keresett volt a nemzetközi piacon is?

Évtizedek óta hagyománya van hazánkban a vetőmagelőállításnak, amely a háború előtt is zajlott a nagyüzemi gazdaságokban, majd a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban folytatódott. Hatékonyan tudtak dolgozni, könnyebb volt az izolációt megoldani. Vetőmagexportáló ország Magyarország az 1960-70-es évek óta. A búzanemesítés a hazai mezőgazdasági kutatásnak nemzetközileg is a legversenyképesebb területe. A magyar szellemi tőke, kreativitás hatása messze túlnyúlik az országhatárokon, mint ahogy természetesen mi is hasznosítjuk a világ más részén elért eredményeket.

Melyek a prioritások a mai nemesítők munkájában?

Nehéz lenne felsorolni, hányféle tulajdonság jellemez egy-egy fajtát. Legtöbbször összefoglalóan a termőképességről, a termesztési tulajdonságokról, az alkalmazkodóképességről és a minőségről beszélünk, de ezek önmagukban is mind-mind összetett tulajdonságok. Egy búzalisztminta vizsgálatakor például mintegy 160-féle minőségi paramétert tudunk mérni. Egy fajta akkor lehet sikeres, ha minden lényeges tulajdonsága megfelel a minimális elvárásoknak, ha nincs egyetlen termesztést vagy felhasználást veszélyeztető gyenge pontja sem.

Ön szerint miért ilyen sikeres az ágazat, és mi ennek a titka?

A vetőmag sikerének titka a jó talaj- és klimatikus adottságok, valamint a humán erőforrás. Évszázadok óta van itthoni tapasztalat és ezt kamatoztatjuk ma is. A 2023-as év nem mondható a mezőgazdaság sikerévének.

Sok gazda likviditási gonddal küzd, sokan a vetőmagon is spórolni próbálnak. Mi erről a véleménye?

Minden év valami miatt rossz. Az lenne a jó, ha a termelők nem a vetőmagon spórolnának, mert az nem olyan nagy költség, mint amekkora hasznot képes hozni. Állandó figyelemfelhívás kell, hogy a gazdák minőségi, fémzárolt vetőmagot vásároljanak. Természetesen
ehhez szükség van anyagi tőkére is. Olyan fajtákat kell használni, ami a termelő igényeinek megfelel. Sajnos az elképzelés nem mindig találkozik a nemesítő által létrehozott produktummal. A kicsit rosszabb minőségű, de nagyobb hozamot hozó búza sokkal kedveltebb,
holott árban nincs nagy különbség a két fajta között.

Hogy látszik jelenleg: milyen kihívásoknak kell megfelelnie az ágazatnak a jövőben?

Mennyiségi probléma nincs, a termés jelentős részét exportáljuk, élelmiszerhiány nem várható hazánkban a jövőben sem. Fel kell készülni viszont az éghajlatváltozás okozta kihívásokra, például olyan betegségek jelennek meg, amelyek a hagyományos magyar klímán ez idáig nem fordultak elő. A nemesítés során olyan rezisztenciagéneket építünk be a fajtába, hogy ne kelljen több vegyszert használni a termesztés során. Nagy kihívás ennek megfelelni, állandó, naprakész tudást, munkát igényel. Néhányévenként le kell cserélni a fajtákat, mert azok elavulnak. A folyamatos nemesítésre a jövőben is óriási szükség lesz.

Emlékszik arra, hogy melyik volt az első fajta, amelyet nemesített?

Ez csapatmunka, fiatalon az első fajtában kisebb szerepem volt, majd a későbbiekben nagyobb. Vannak ikonikus fajták, amelyek nagyon fontosak voltak régen is, és megfeleltek az akkori igényeknek.

Többen megállították a Vetőmag Szövetség jubileumi estjén, és beszámoltak róla, hogy az Ön által nemesített fajta hogyan szerepelt. Fontosak ma is a visszajelzések?

A mi szakmánkban ez mindig elengedhetetlen volt. Több kollégával beszélgettünk most is a tapasztalataikról. De volt olyan eset is, mikor egy fürdőnadrágban álltam a Balatonban a szabadságom alatt, és csörgött a telefonom. Egy gazda hívott, hogy elmondja, az általam nemesített fajta mennyit termett. Nagyon jó érzés volt hallani, hogy jól sikerült az aratás és a befektetett munka, a kiváló vetőmag beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Meglepetésként érte, hogy a Vetőmag Szövetség egy ilyen fontos díjjal ismerte el nemesítő munkáját, amely nemcsak
hazai, hanem nemzetközi szinten is kiemelkedő?

Nem tudtam róla és nagyon meghatódtam. Nagy megtiszteltetés számomra ez a díj. Dolgoztam a terméktanácsban társadalmi munkában, sok termelővel, gazdasággal volt kapcsolatunk, valószínű ennek isköszönhető, hogy gondoltak rám. Köszönöm, hogy munkásságomat értékelték, nagyon sokat jelent ez nekem.

Szakmailag mit tart a legnagyobb sikernek?

Az a legszebb a szakmámban, hogy a termesztők értékelik a munkámat. Örömmel tölt el, hogy mindig sikerült olyan fajtákat előállítanunk, ami az adott kor igényeinek termőképességben, minőségben és termésbiztonságban egyaránt megfelelt. Azt hiszem, ennél nagyobb sikert nem is kívánhatnék.

Mit kíván a Vetőmag Szövetségnek a következő harminc évre?

Olyan nagy szükség van a vetőmagra és egy olyan szervezetre, amely képviseli, összefogja a szakmát, hogy nem kérdés, mennyire fontos a szerepük. További sok sikert kívánok nekik ahhoz, hogy ezt a fontos munkát ugyanolyan elszántan végezzék, mint az elmúlt három
évtizedben.

Hogyan telnek a nyugdíjas évei?

Ahogy öregszik az ember, ugyanazt a munkát egyre lassabban csinálja meg, a kicsi kert művelése addig tart, míg korábban egy nagyobb területé. Dísznövények mellett van néhány tő paradicsom, a termést az unokáim előszeretettel fogyasztják el. Igyekszem továbbra is aktívan élni. Nagy örömömre jut időm a nyugdíjas évek alatt kirándulni, utazni, természetesen az unokáim is velem tartanak. Olyan érzés ez, mint amikor szabadságon van az ember. A kapcsolatokat továbbra is ápolom, több szakmai bizottság tagja vagyok, de a mindennapi munka már a múlté, és őszintén szólva, nem is hiányzik. Jó kicsit megpihenni.